Az Európai Bizottság megrendelésére készült tanulmány válaszadóinak 53 százaléka azt mondta, hogy számára az EU legfontosabb előnye a szabad utazás és munkavállalás lehetősége. Ennek az alapértéknek a támogatottsága megelőzte a közös európai valuta elfogadottságát - az euró bevezetését a megkérdezettek 44 százaléka tartotta fontosnak -, illetve a kontinens békéjének biztosítását, amit a válaszadók 36 százaléka tart az unió kiemelkedően fontos jótéteményének.
A szabad mozgás biztosítása már az 1957-es római szerződésben is szerepel, azzal a kiegészítéssel, hogy ez a lakáshoz, a tagországok adókedvezményeihez és szociális juttatásaihoz való hozzájutás jogát is jelenti, függetlenül attól, mely ország polgára valaki. A 2000-ben aláírt lisszaboni megállapodás, amely az unió gazdasági-technológiai fejlődésének felgyorsítását tűzte célul a közösség elé, hangsúlyozza, hogy e cél elérésének feltétele a humán erőforrások mobilizálása, és az Európai Bizottság egy 2002-ben elfogadott akcióterv alapján igyekezett elősegíteni e követelmény teljesítését.
A munkaerő belső mobilitására pozitívan hatott a tíz új tagország 2004-es felvétele. Ezekből az országokból háromnegyed részben 35 éven aluli, jól képzett fiatalok indulnak el külföldön munkát keresni. Legfőbb motivációjuk a jobb kereset és a jobb munkafeltételek elérése, kisebb részük első számú célja új országok felfedezése, más kultúrák és az azokhoz tartozó emberek megismerése. Nem meglepő módon a régi tagországokból külföldre indulóknál már 40 százalék azok aránya, akiknek ez az utóbbi szempont a legfontosabb.
A felmérés egyik fontos tanulsága, hogy sem a régi, sem az új tagországok nem egyformák abból a szempontból, hogy állampolgáraik mennyire készek külföldön munkát keresni. Az Eurobarometer egyik összesítése azt vizsgálta, hogy az egyes országok esetében az alkalmazottak hány százaléka nem változtat soha munkahelyet. A legkisebb arányt - tehát a legnagyobb rugalmasságot - a dánoknál mérték, ahol 6 százalék ez az arány, míg a legnagyobbat - a legkisebb rugalmasságot - Máltán, ahol 42 százalék az egész életükben egy helyen dolgozók aránya. Magyarország a régi 25 EU-tag átlaga alatt szerepelt.
