Európa-szerte csak azok a kibocsátók folytathatják tevékenységüket 2005-től, amelyeknek kibocsátási engedélyük van, illetve megkapták az adott ország kormányától, az emissziós kvótájukat. Akik kevesebb kvótát kaptak, mint amennyire szükségük volna, azoknak a karbonpiacon kell a hiányzó mennyiséget megvásárolni, ez pedig nyilvánvalóan növeli költségeiket. Sokan attól félnek, ez általános költségemelkedést idézhet elő az európai energiaiparban.
Magyarországon némi meglepetéssel konstatálták a magyar kibocsátók, hogy az általuk számítottnál kisebb kvótát kapnának a tervek szerint. A többi tagállam hasonló tervezeteihez képest ráadásul Magyarországon a kibocsátási egységek kisebb hányadát nem ingyenesen, hanem árveréssel osztanák szét. Az aukció ronthatja a magyar vállalatok versenyképességét, és a környező országok felértékelődését eredményezheti a térségben energetikai beruházási lehetőséget kereső vállalatok szemében. Félő, hogy a vótakereskedelem beindítása első reakcióként a termelés visszafogását fogja eredményezni a piacon, illetve ellátási gondok is felléphetnek. Az európai emissziókereskedelmi rendszer egyébként, élen a Mátrai Erőművel, összesen 170 létesítményt érint, amelyek évi 29 millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátási jogon osztoznak, írja a Világgazdaság.
Nem értenek egyet a kvóta-kiosztással a kibocsátók
A magyar kibocsátók elégedetlenek az emissziós kvóták kiosztott mennyiségeivel: állításuk szerint átlagosan tíz-harminc százalékkal kaptak kevesebbet a szükségesnél, értesült a Világgazdaság.
