Nem megoldott a fogyatékosok foglalkoztatása

Nem elégséges az érintett tárcák együttműködése a fogyatékosok munkavállalásával kapcsolatban, állapította meg az állampolgári jogok országos biztosa.

Az ombudsman vizsgálatát az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) elnökének a panasza nyomán indította. A cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló munkavállalókkal a munkáltatók sorban bontják fel a munkaszerződéseket. A munkalehetőség megszűnése az érintetteknek és hozzátartozóiknak elszigetelődésük felerősödésén és a közvetlen anyagi hátrányon túl súlyos pszichés és mentálhigiénés sérelmet is jelent.

Az ombudsman jelentése szerint a problémakör nem új keletű. Az országgyűlési biztos ezzel már 2002-ben, egy bentlakásos intézményben folytatott vizsgálata során szembesült. Akkor visszásságként értékelte egyrészt azt, hogy az ellátott számára az intézmény vezetése nem biztosította a megszerzett teljes jövedelmet, hanem az átutalt munkabér egy részét az intézmény működtetésére fordította, másrészt, hogy sokszor nem az végezte a tényleges munkát, akivel a munkaszerződést a munkáltató megkötötte, számolt be az MTI.

Bár az érintett tárcák a kérdés megoldásában elkötelezettek, megfelelő koordináció hiányában a hatékony lépések megtételére már második éve nem került sor, jelentette ki az ombudsman.

Magyarországon a fogyatékosok körében 85 százalékos a munkanélküliség, míg az Európai Unióban 40 százalék. Még nem került sor Magyarországon a komplex rehabilitációs rendszer kiépítésére. Pedig, aki a fogyatékkal élő emberek közül dolgozhat, annak ez nem csupán jövedelmet, hanem társadalmi megbecsülést, jobb életminőséget is jelent. Mindezt még a fogyatékkal élők közül sem mindenki ismeri fel, sokakat rá kell ébreszteni erre. A foglalkoztatás ugyanakkor előnyös a társadalomnak is, hiszen a fogyatékkal élő állampolgárok részt vesznek az új értékek létrehozásában, a közteherviselésben.