5p

Egyre többször fordul elő, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által vizsgált ügyek csupán úgynevezett kötelezettségvállalással zárulnak. A fogyasztók gyakran úgy értékelik az ilyen döntést, hogy a cég ezzel megússza a büntetést, pedig az eljárás előnyös nekik is, ugyanúgy, mint a GVH-nak és a vállalatoknak. Mfor.hu háttér.

A lényeg sokszor a részletekben rejlik (Mfor-montázs)

Kötelezettségvállalásra 2005 óta van lehetőség, és azzal sok esetben élnek is a cégek. A jogintézményt az EU Bizottságtól vette át a GVH. Külföldön számos példa akad arra, hogy ily módon szüntetnek meg egy eljárást, ami nagyobb cégeknél (például a Coca-Colánál) és ügyeknél sem kizárt, mondta Zenisek Andrea, a GVH Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetője egy csütörtöki sajtótájékoztatón.

Fizetett az OTP

A kötelezettségvállalás funkciója, hogy ha az eljárás során az adott társaság kész vállalásokkal orvosolni a GVH aggályait, akkor legyen mód az eljárás rugalmas, mindegyik fél számára előnyös, praktikus lezárására.

Így lehetőség nyílik arra, hogy az adott jogsértő magatartást eltüntessék a piacról. Egyúttal gyorsabb lehet a problémamegoldás, hiszen rövidebbé válik a versenyfelügyeleti eljárás, és nagy valószínűséggel elmarad az átlag három-négy éves bírósági felülvizsgálat is. A vállalkozás pedig esetenként többet is vállalhat, mint amit a GVH ki tudna kényszeríteni: például túlzott ár esetén kárpótolja az ügyfeleket.

Utóbbira már Magyarországon is volt példa: júliusban az OTP Bank kötelezettségvállalásával zárult az a versenyfelügyeleti eljárás, amelynek köszönhetően a cég vállalta, hogy több tízezer ügyfelének fizeti vissza pénzét.

Jobb mint a büntetés?


A GVH szerint ez a vállalkozás egyetértésén alapuló jogkövetés erősebb és hitelesebb például a büntetésnél, hiszen a cégek nagy valószínűséggel teljesítik, amit maguk vállaltak, emellett kisebb az esélye a kijátszásnak is. Ráadásul a hatóság is jól jár, hiszen a megspórolt időt és energiát más ügyek feltárásába lehet fektetni.

Kötelezettségvállalás esetén a hivatal utóvizsgálatot tart, és ha nem teljesül az adott vállalás, a GVH „érdemi” - legfeljebb a vállalkozás előző évi nettó árbevételének tíz százalékáig terjedő - bírságot szabhat ki. Sőt, új felügyeleti eljárást is indíthat a vállalkozással szemben.

Minél kisebb súlyú a vélt jogsértés, minél nagyobb a bizonytalanság és az eljárás minél korábbi szakaszában ajánlja fel a cég a vállalást, annál nagyobb a kötelezettségvállalás alkalmazásának valószínűsége. A GVH mérlegeli, mi hoz gyorsabban érezhető előnyt: a bírság vagy a vállalkozás önkéntes jogkövető magatartása.

Az ADSL-ügyek egyik tanulsága, hogy az erőfölény bizonyítására irányuló eljárás elhúzódása amúgy is értelmetlenné teheti a beavatkozást a gyorsan változó piacon. Ezzel szemben a kötelezettségvállalás elfogadásával a közérdeket sértő magatartás gyorsan orvosolható, és a fogyasztók is "jól járhattak".

680 milliós büntetést szabtak ki idén 

Szeptember 24-ig egyébként összesen 560 panasz és bejelentés érkezett a GVH fogyasztóvédelmi irodájához. A Versenyhivatal a 2006-ról áthúzódó ügyekkel együtt idén összesen 124 eljárást folytatott le, illetve folytat le fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt. Az eddig lezárt ügyekben összesen 680 millió forint bírságot szabott ki a hatóság.

Nagy Márta, a GVH elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a hivatal piactisztító munkát indított - elsősorban a bankszektorban és a légitársaságoknál. Előbbieknél a GVH nyolc bankkal, valamint a co-branded hitelkártyákat kibocsátó és népszerűsítő több mint húsz vállalkozással szemben indított összesen nyolc eljárást (MKB, CIB, K&H, Erste, Citibank, Raiffeisen, Cetelem, Budapest Bank). Az eddig lezárt három ügyben a K&H, az Erste és a Citibank összesen 37 millió forintos bírságot kénytelen kifizetni.

A légitársaságokkal szemben hat versenyfelügyeleti eljárás kezdődött az elmúlt egy évben. A hivatal azt vizsgálta, hogy megfelelően közölték-e a szolgáltatási díjakat, és feltüntették-e a hirdetésekben valamennyi feltételt. A lezárt öt eljárásban összesen 103 millió forint bírságot kell fizetniük a cégeknek.

Interaktív játékok - a tévék is kötelezettséget vállaltak

Sokat cikkezett a sajtó azokról a GVH-eljárásokról, amelyeket az úgynevezett interaktív televíziós játékokkal összefüggésben indítottak. A Versenyhivatal a TV2-n sugárzott Szóda, az ATV-n sugárzott Többet ésszel, Kvízaréna, Játszma, a Spektrumon sugárzott Telefortuna, valamint az RTL Klubon játszott 0691-33-44-55 című műsorok fogyasztóknak szóló tájékoztatásait vizsgálta.

Az eljárások a cégek kötelezettségvállalásaival zárultak. Ezek között szerepel az is, hogy a nézőket a képernyőn folyamatosan futó felirattal tájékoztatják arról: a válasz ismerete és a telefonálás nem feltétlenül jelent nyerést. Érdekesség, hogy a Spektrum azóta le is vette a műsorról a szóban forgó televíziós játékot. (Igaz, a csatorna hivatalosan nem a GVH-vizsgálattal, hanem a program népszerűtlenségével indokolta döntését - a szerk.)

Kovács Zita


Menedzsment Fórum 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!