A hungarikum minősítés eszmei értéke jelentősen devalválódott, értéktelenedett az utóbbi években - vélekedett a Népszabadságnak Kiliti Zsuzsanna, a Halasi Csipkeház igazgatója. A titulust egyre több, kevésbe nívós termékre is ráaggatják, s ez a tendencia az utóbbi években fel is erősödött. Az így megszerzett "kitüntetések" azonban egyértelműen a magyar piacnak szólnak, sok esetben értékesítési előnyöket keresve nyúlnak az elnevezéshez. A nemzetközi kereskedelemben azonban - ha egyáltalán eljutnak addig - ezek a termékek és a megjelölés is pillanatok alatt súlytalanná válik.
A külföldi mostoha helyzet azzal is magyarázható, hogy határainkon túl a vásárlóközönség a magyar produktumokról keveset, a hungarikumokról pedig még anynyit sem tud. Külföldön az érdeklődő, átlagosnak mondható vásárló nem is a hungarikumot keresi, hanem a konkrét terméket, s nem érdekli, hogy mögötte milyen megjelölés húzódik meg.
A hungarikum megjelölés értéktelenedésével Kiss László, a Tokaj Kereskedőház Zrt. igazgatója is egyetértett. Hozzátette: ez az elnevezés ma a magyar piacnak szól, és szinte mindenki gazdasági előnyöket remél tőle. Arra, hogy valóban van-e hatása a forgalomra, úgy válaszolt, hogy a határok ugyan kinyíltak az európai uniós tagságunk óta, ám hogy a tokaji hungarikum, és emiatt keresnék jobban, azt nem érzik, írja a Népszabadság.
