A megfelelő végzettség mellett a szakmában egy másik nyelven szerzett gyakorlat is fontos, ezért a multinacionális vállalatok munkatársainak van a legjobb esélyük külföldön.
Magyarországon legtöbben az angolt és a németet beszélik, ám a nyelvismeret többnyire nem éri el a munkavállaláshoz szükséges szintet -- állapította meg a Take it Személyzeti Tanácsadó Kft. által a közelmúltban készített elemzés, amely arra is kitér, hogyan fogadják majd a magyar munkavállalókat az Európai Unióban.
Deák Andrea, a Take it Kft. igazgatója elmondta, az uniós csatlakozás nem jelenti azt, hogy hazánk kiürül, sem azt, hogy a szomszédos, nem EU-országokból jelentősebb számú munkaerő áramlik majd Magyarországra. Már csak azért sem ürül ki az ország, mert ugyan a fiatalok szívesen mennek külföldre tanulni és dolgozni, ám néhány év múlva hazatérnek.
Másrészt természetesen csak a magasan kvalifikált, felsőfokú végzettségűeket fogadják tárt karokkal, ugyanakkor a szak- és betanított munkások -- akiket ugyan foglalkoztatnának, de alacsonyabb beosztásban -- kevésbé készek arra, hogy szülőföldjüktől távol dolgozzanak.
Miután a fejlett ipari országokban a munkaerő már nehezebben motiválható anyagilag, ezért szívesen hívnak külföldi munkára magyar vállalkozókat a multik. A munkaerőpiacon Magyarország vonzerejét a kreatív és jól motiválható, képzett munkaerő adja, ezt keresik külföldön -- leginkább a kutatás-fejlesztési területen --, valamint a Magyarországon gyökeret vert multinacionális vállalatok is ilyen alkalmazottakat várnak.
A külföldi munkavállalás azok számára lehet egyszerűbb, akik már eleve ilyen multinacionális vállalatoknál dogoznak. Becslések szerint jelenleg mintegy 5-6 ezer magyar dolgozik külföldön, és évente ez a szám 3-5 százalékkal nőhet.
Nem ürül ki az ország
A tömeges külföldi munkavállalás legnagyobb akadálya, hogy a magyar lakosság mindössze 10 százaléka beszél idegen nyelveken, de a tudásszint többnyire nem elegendő a munkavállaláshoz.
