A komplex technológiafejlesztési pályázatoknál lényegében minden ágazatból érkeztek pályázatok, autóipari beszállító cégek éppúgy pályáztak, mint építőipari vállalkozások. Leginkább a tevékenységi kör bővítését segítő gépek beszerzésére, üzemcsarnok modernizálására próbáltak támogatást szerezni - a tervezett fejlesztések mellékhatásaként pedig többnyire költség- és energiatakarékos eszközökkel bővülhet a hazai géppark. A vállalkozások fantáziáját az is megmozgatta, hogy az innovációs és kutatás-fejlesztési pályázatokat tágabban értelmezhetik, az automatikus elbírálású technológiafejlesztési felhívások egyes esetekben 14 napos elbírálási határideje pedig egyedülálló jelenség az uniós pályázatoknál.
A cégek pályázati kedvét az is segítette, hogy az elbírálásnál használt pontrendszerben lejjebb szállították (62-ről 50-re) a bejutási küszöböt. Kedvező a megemelt előleg igénylésének lehetősége, valamint az is, hogy csökkentették az árbevétel-növekedési elvárásokat, illetve hogy a cégek választhatnak a vállalandó kötelezettségek között is. A vállalkozások inkább az árbevételre, mintsem a létszámtartásra vonatkozó feltételek mellett döntenek - hiszen ha az előbbi csökken, akkor előbb-utóbb úgyis változik az utóbbi is. Az viszont mindenképpen előny, hogy azt is megválaszthatják, hogy a forintban vagy egyéb devizában számolt árbevételük növekedését vállalják-e. A forintárfolyam alakulását e tekintetben az utóbbi időben ki tudták használni a vállalkozások, főleg azok, amelyek egyébként euróban kapják szolgáltatásaik ellenértékét.
Esőssy szerint a maximum 50 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyújtó technológiafejlesztési felhívásra mindenképpen érdemes lenne még több pénzt átcsoportosítani - esetleg az önkormányzati városkép-rehabilitációs pályázatoktól vagy az Agóra programtól. Inkább a gazdaság motorját kellene újraindítani, mivel az eddigi tapasztalatok alapján igenis vannak távlatokban gondolkodó, támogatásra alkalmas, fejlődőképes vállalkozások, ehhez pedig további források és újabb, hasonló profilú pályázatok meghirdetése szükséges - mondja Essősy Zsombor. Szükség lenne a bírálati pontrendszer átstrukturálására is - például hogy egy kisebb, 200 millió forint jegyzett tőkéjű cég is pályázhasson nagyobb, 600-700 millió forintos beruházás megvalósítására. Fontos lenne az elbírálásnál az értelmetlen, sokszor inkább csak a hivatalok részéről a bírálati és kifizetési határidők csúszásának megelőzését célzó, időhúzásnak érzett hiánypótlási felszólítások lefaragása is - mondta a szakember a Napi Gazdaságnak.
Menedzsment Fórum
