A PricewaterhouseCoopers üzleti tanácsadói és a Budapesti Corvinus Egyetem diákjai közös tanulmányt készítettek a magyar FMCG kiskereskedelmi szektor várható jövőjéről, amelyben azt vizsgálták, hogy a piaci szereplők milyen válaszokat adhatnak az erősödő verseny kihívásaira a gazdaság alakulásától függően.
A tanulmány készítői három lehetséges forgatókönyvet határoztak meg a magyar gazdaság fejlődése szempontjából: optimistát, pesszimistát és realistát. A három szcenáriót a kiskereskedelmi szektort leginkább befolyásoló makrogazdasági tényezők mentén jellemezték: ilyenek voltak a GDP növekedése, az infláció, az árfolyam alakulása és a lakossági fogyasztás változása.
„A nemzetközi láncok további erősödése valószínűleg kiszorítja a magyar piacról a kisebb hazai üzleteket. A „Nagyok”, eddig jobbára homogén csoportja várhatóan kettéválik, mivel a Tesco az eddigi üzletekhez képest kisebb egységek létesítését is tervezi, és ezzel az egy üzletre eső árbevétele jelentősen csökken majd a többi hipermarkethez képest” - foglalta össze a várható trendeket Karsten Hegel, a PwC Üzleti Tanácsadás részlegének vezető menedzsere.
Karsten Hegel szerint a „Közepes” boltok csoportjába tartozó vállalatok a kisebb boltok mellett szintén az erősödő verseny veszteseivé válhatnak. Miközben erősítik költségvezetési stratégiájukat (melynek fókuszában a nagy mennyiség és alacsony költségek állnak), mégsem képesek lépést tartani a versenytársakkal. Ennek következtében a leggyengébb vállalatok felvásárlás vagy felszámolás révén el is tűnhetnek a piacról.
Erősítik a saját márkákat
A sajátmárkás termékek további erősödése minden bolttípusban egyaránt várható. A gazdaság alakulásától függően, az optimista szcenárióban - a lakosság magasabb rendelkezésre álló jövedelme miatt - kisebb, míg a pesszimista forgatókönyv esetén a vállalatoknak nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a saját termékekre, növelve azok számát és előtérbe helyezve az olcsóbb típusokat.
Ez különösen igaz a költségvezetési versenystratégiát követő üzletekre, amelyek elsősorban alacsony árakkal versenyeznek és egyszerűbb, „márkátlan” termékeket forgalmaznak („Nagyok”, „Közepes boltok” és „Diszkontok”). A „Specializált boltok” esetében a saját márkák mellett a hangsúly továbbra is a márkatermékeken lesz, mivel számukra recesszió esetén is a márkatermékek és a magas szolgáltatási színvonal jelenti a versenyelőny forrását.
A nemzetközi beszerzésben rejlő lehetőségek számos előnnyel kecsegtetnek nemcsak a nemzetközi, hanem a közepes méretű vállalatok számára is. A nemzetközi együttműködés révén erősödik az alkupozíciójuk a nagyobb beszállítókkal szemben, valamint lehetőségük nyílik a regionális viszonylatban legjobb feltételeket kínáló beszállítóval megállapodni és az sem elhanyagolható, hogy a nemzetközi beszerzés révén olyan termékeket is megjelentethetnek az üzletek polcain, amelyek itthon nem elérhetők.
Szigorítják a franchise követelményeket
A boltok számát és elhelyezkedését illetően határozott változások várhatók a „Közepes boltok” életében. A hipermarketek és diszkontok által támasztott verseny miatt várható, hogy ezek a vállalatok korlátozni fogják a városi üzleteik számát. Ehelyett inkább a kisebb településeken nyitnak újabb egységeket, mivel itt a fogyasztók a heti, kétheti nagybevásárlás helyett inkább a kis és közepes üzleteknek kedvező napi bevásárlást részesítik előnyben.
Másik fontos tendencia, hogy egyes „Közepes boltokat” franchise rendszerben működtető cégek nem határoznak meg kellően magas minőségi elvárásokat a hálózati tagokkal szemben - például az üzletek tisztasága tekintetében. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a vásárlók megtartása érdekében a franchise követelmények szigorítása szükséges, és nagyobb hangsúlyt kell fektetni az üzletek ellenőrzésére, esetleges elmarasztalására, áll a társaság közleményében.
