Egy tavalyi felmérés kimutatta, hogy a cégek hetven százaléka béren felüli juttatásként adja az utalványokat, azaz adóbevétel-kiesés csupán harminc százalékuknál jelentkezhet. Az állam szempontjából a megemelt értékhatár összességében nem jár plusz teherrel. A növekvő utalványozás ugyanis akkora többletforgalmat eredményez a kereskedelemben és a vendéglátásban, hogy annak megnövekvő ÁFA-bevétele nullszaldóssá teszi az üzletetet a költségvetés számára. Így lehetséges, hogy a gyakorlatilag adókedvezmény-növelésként értékelhető lépés összességében nem von maga után adókiesést.
Magyarországon az étkezési bónok adómentes értékhatára mindeddig a bruttó átlagkereset két százalékát tette ki, amely nagy lemaradást jelez az európai gyakorlat 5-20 százalék közötti arányához képest. Portugáliában például az átlagkereset 20 százalékát is elérheti, Szlovákiában több, mint 10 százalék, Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban, Csehországban és Lengyelországban pedig 5 százalék feletti a mutató.
Wéber Balázs
Növekvő étkezési hozzájárulás: hódítanak a meleg bónok
Januárban a korábbinál lényegesen több munkavállaló kapott étkezési utalványt cégétől - tudta meg a Menedzsmentfórum. A fejlemény hátterében a bónok adómentes értékhatárának növeléséről szóló kormánydöntés áll.
