A főosztályvezető hozzátette, hogy 2013-ig egy környezetbarát, fenntartható vasúti rendszer kialakítása a cél, amely a jelenleginél jobb minőségű szolgáltatásokat nyújt és szélesebb réteg számára elérhető. A magyarországi vasúti hálózat sűrűsége meghaladja az Európai Unió átlagát, minősége azonban elmarad az EU 15 országokétól.
Hozzátette: a vasúti közlekedés nem gazdaságos, így nem lehet versenyképes más közlekedési szolgáltatásokkal szemben. A főosztályvezető szerint az elővárosi vasúti közlekedésben ütemes menetrendet kell kialakítani és az átlagsebességet óránként 100 kilométerre kell emelni.
Az InterCity vonatok átlagsebességét a jelenlegi 75-ről 130 kilométerre kell növelni óránként, a nemzetközi viszonylatban pedig napi 2-3 vonatpár indítása szükséges. Az áruszállításban a határátlépési időket csökkenteni kell, a jelenlegi, mintegy három óráról egy órára, illetve az is fontos, hogy a késések 90 százaléka 30 percnél rövidebb legyen - sorolta.
A közúti közlekedést illetően Szűcs Lajos kiemelte, hogy Magyarország helyzete - fekvése miatt - kedvező, azonban a forgalomnövekedés a legutóbbi időkig meghaladta a kapacitásbővítés ütemét. A felmérések szerint még 2020-ban is a fővárosból kiinduló sugárirányú forgalom lesz a meghatározó, Magyarország fontos tranzit-ország marad - mondta.
A fontosabb közlekedéspolitikai célok közé sorolta a pályaszerkezet megerősítését, a hiányzó nemzetközi és országos úthálózati kapcsolatok pótlását és az elérési idők csökkentését.
