Ha a munkaszerződésben kikötötte a munkaadó és a munkavállaló, hogy a dolgozó mikor megy szabadságra, ezt a megállapodást azonban a cég megsérti, az alkalmazott kártérítésre jogosult, és akár rendkívüli felmondással is élhet. A Világgazdaság szerint elsősorban a menedzserek esetében kezd egyre jellemzőbbé válni, hogy megszabják a szabadság kivételének időpontját.
[ajanlo=210][igazitas=left/]Mivel a munkaadó feladata a munka megszervezése, a szabadságok háromnegyedének ő határozza meg az időpontját. A szabadságra küldést, illetve menést illetően legalább egy hónappal előbb írásban kell értesíteni az alkalmazottakat, míg a munkavállalónak legalább 15 nappal hamarabb kell jeleznie, hogy mikor akar szabadságra menni.
A menedzsereknél egyre gyakrabban kötik ki munkaszerződésben a szabadság időpontját. Ha a szerződésben szabályozzák a szabadság kérdését, a vállalat viszont a megállapodást megszegi, akkor a munkavállaló kártérítést követelhet, sőt rendkívüli felmondással is élhet. Abban az esetben, ha a cég kiadja, de mégis megszakíttatja a szabadságot, szintén fizetnie kell a dolgozó számára. Érdemes tehát év elején készíteni egy tervet a szabadság időpontját illetően, így megelőzhető, hogy nyáron a dolgozók fele pihenjen, míg a többieknek kelljen ugyanazt a munkát elvégeznie, olvasható a Világgazdaságban.
Nyári szabadság csak főnöki engedéllyel
Ha a munkaszerződésben kikötötte a munkaadó és a munkavállaló, hogy a dolgozó mikor megy szabadságra, ezt a megállapodást azonban a cég megsérti, az alkalmazott kártérítésre jogosult, és akár rendkívüli felmondással is élhet. A Világgazdaság szerint elsősorban a menedzserek esetében kezd egyre jellemzőbbé válni, hogy megszabják a szabadság kivételének időpontját.
