Az ajánlással kapcsolatban véleményt nyilvánítók szinte kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy ennek a kódexnek csak a tőzsdén jegyzett cégekre kell vonatkoznia, nem pedig a vállalati szféra egészére.
Az ajánlást elfogadó cégeknek már előre nyilvánosságra kell hozniuk házon belüli juttatási és javadalmazási elveiket. Ez lehetővé tenné a részvényeseknek, hogy előre értékelhessék, mennyire ösztönző jellegű az igazgatók javadalmazási rendszere. A vezetői fizetések és egyéb juttatások konkrét összegét viszont mindig csak utólag, az előző évre vonatkozóan kellene közzétenni a leendő ajánlás értelmében.
Széles támogatást kapott az az elgondolás, hogy a tőzsdecégeken belül az igazgatótanácsi és a felügyelőbizottsági tagok javadalmazásáról kell szólniuk az ajánlásoknak, illetve hogy az elnök és a vezérigazgató fizetését is érintse az ajánlás, abban az esetben is, ha nem tagjai a vállalat igazgatótanácsának.
Németországban egy friss felmérés szerint az ottani tőzsdei cégek jó háromnegyede nem hajlandó nyilvánosságra hozni az igazgatótanácsi tagok jövedelmét, írja a Világgazdaság.
Nyilvánossá teszik a vezetői fizetéseket az Unióban
Az ősszel ajánlást tesz közzé az Európai Bizottság a tőzsdén jegyzett cégek vezetői fizetéseinek nagyobb nyilvánosságáról, írja a Világgazdaság.
