Az Európai Unió lakosainak 6,4 százaléka, azaz nagyjából minden 15. ember volt külföldi állampolgár 2009 elején, derül ki az Eurostat uniós statisztikai hivatal által kedden közzétett adatokból.
Törökök, románok, lengyelek
A 31,9 millió külföldi körülbelül egyharmada egy másik uniós tagállamból, kétharmada pedig az EU-n kívülről érkezett, utóbbiak közülük a legtöbben (7,2 milliónyian) európai országból. Emellett 4,9 millióan afrikai, négymillióan ázsiai, 3,3 millióan pedig amerikai ország állampolgáraként próbáltak szerencsét az Unióban.
Országokra lebontva a törökök a legaktívabbak elvándorlás terén: összesen 2,4 millióan éltek az EU területén török állampolgárként tavaly. Utánuk a románok (2 millió), a marokkóiak (1,8 millió) és a lengyelek (1,5 millió) alkotják a legnagyobb tömböt, de az olaszok (1,3 millió), a portugálok és az albánok (egy-egymillió) is nagy számban telepedtek le az EU-ban, illetve egy másik uniós országban.
A legnagyobb befogadó állam Németország, ahol 7,2 millió ember rendelkezik lakhellyel külföldi állampolgárként - ez az összlakosság 8,8 százaléka. Ezután következik Spanyolország 5,7 millió (12,3 százalék), az Egyesült Királyság négymillió (6,6 százalék), Olaszország 3,9 (6,5 százalék), majd Franciaország 3,7 millió (5,8 százalék) külföldivel - ez azt jelenti, hogy háromnegyedük ezekben az államokban él. Arányait tekintve sok "nem ottani" lakik Luxemburban (43,5 százalék), Cipruson (16,1 százalék), Írországban (11,3 százalék) és Ausztriában (10,3 százalék) is.
Itthon relatív kevés a külföldi
Hazánk viszont korántsem vonzó célpont: a tavalyi év elején mindössze 1,9 százalékot (186 ezer fő) tett ki a külföldi állampolgárságúak aránya a lakosságon belül. Közülük csaknem 110 ezren egy másik EU-tagállamból érkeztek - többségük feltehetően határon túli magyar -, és mindössze 77 ezren élnek Magyarországon egy EU-n kívüi ország állampolgáraként.
A térségben egyébként még Csehországban és Szlovéniában viszonylag magas (3,9 és 3,5 százalék) a külföldiek aránya, míg a szlovákoknál egy, a bulgároknál 0,3, a románoknál pedig mindössze 0,1 százalékot tesz ki ez a mutató.
Bár a mostani felmérés arra nem tér ki, milyen tevékenységet végeznek a külföldiek az EU-ban, többségük valószínűleg munkavállalási szándékkal telepedett le - legalábbis ideiglenesen - a közösség területén. Nem véletlen, hogy a fejlett európai államokban élnek közülük a legtöbben, hiszen az ő gazdaságuk képes leginkább felszívni a munkaerőt. (Kivételt Spanyolország jelent, ahol jelenleg 20 százalékos a munkanélküliségi ráta - a szerk.)
Munkaerőhiány fenyeget Nyugaton
Ráadásul a nyugati államoknak - a lakosság elöregedése miatt - hamarosan újabb, munkavállalási céllal érkező bevándorlókra lesz szükségük , hogy fenn tudják tartani társadalmi ellátórendszereiket. Ide tartozik Németország, ahol - ha folytatódnak a jelenlegi tendenciák - 2035-ig nyolcmillióval csökken majd a munkavégzésre képes korban lévő emberek száma, ami 17 százalékos zuhanást jelent a mostani állapothoz képest.
Bizonyos területeken már most is gondok vannak: a Spiegel szerint jelenleg mintegy 20 ezer informatikussal és 35 ezer mérnökkel van kevesebb a kelleténél Németországban, de szociális munkás, betegápoló vagy éppen lakatos munkakörbe is nehéz szakképzett munkaerőt találni.
Nem csoda, hogy a közelmúltban Rainer Brüderle gazdasági miniszter is utalt arra, hogy még több jól képzett külföldi szakemberre van szükség hazájában.
Túl sok az inaktív magyar
Bár egy néhány éve nagy vihart kavart tanulmány Magyarország esetében is azt állapította meg, hogy a népesség elöregedése miatt külföldi munkaerőre szorulunk majd középtávon, jelenleg inkább a gazdaságilag inaktívak - akik hivatalosan nem dolgoznak és nem is keresnek munkát - uniós viszonylatban kimagaslóan magas aránya okoz komoly problémát.
Ezzel összhangban a magyar kormány a foglalkoztatás növelését nevezte legfontosabb céljának az Új Széchenyi Terv vitaanyagában, mivel szerinte - a termelékenység emelkedése mellett - ez a gazdasági növekedés döntő forrása.
Wéber Balázs
mfor.hu
