Leszakadt egy darab az épülő M43-as sztráda leállósávjának töltéséből a Hódmezővásárhely közelében lévő Maroslelénél a szerdai felhőszakadás idején, írta a pénteki Délmagyarország. A pálya rézsűje és alapja megcsúszott, a leállósáv töltése pedig beomlott az átereszre.
Sztrádaépítés félmegoldásokkal
A leszakadt töltés valószínűleg eltorlaszolta a víz útját, ezért a Sásos éri csatorna vize a felhőszakadás után rázúdult Maroslelére, néhány utcát elöntött, és majdnem a házakba is befolyt. Végül átvágták a csatorna oldalát, így irányították a vizet egy másik átereszhez.
Balla Iván, a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat igazgatója első helyen a szélsőséges időjárást tette felelőssé a történtekért. Megjegyezte azonban azt is: nem lett volna szabad, hogy a sztrádaépítés idején félmegoldások szülessenek, és előrelátó tervezéssel időben meg kellett volna építeni a vízelvezető árkokat. Az is lehet, hogy már egy jó ideje megindult a töltés, csak nem figyeltek oda eléggé, magyarázta a szakember a megyei napilapnak.
Omlás az M6-oson: vizsgálat indul
Szintén útomlás történt a múlt vasárnapi felhőszakadás idején az M6-oson: az autópálya két hónapja átadott Dunaújváros-Szekszárd szakaszán Tengelicnél mintegy 30 méter hosszan omlott be a leállósáv, a vízelvezető-rendszer pedig megrongálódott.
Az M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt. azzal védekezett, hogy a rendkívüli időjárás okozta a bajt. A cég utalt arra, hogy a hatósági bejárások és műszaki átadás-átvétel során a projekt független mérnöke és a szakhatóságok átadásra alkalmasnak ítélték az utat, amelyet a megnyitás óta probléma nélkül használhattak az autósok.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) viszont némileg másként látja a történteket, és nem fogadja el a beomlást elháríthatatlan külső oknak (vis maiornak). Ha így tett volna, a kormánynak kellene állnia a kijavítás néhány tízmillió forintos költségét.
Völner Pál, a tárca frissen kinevezett államtitkára arra is felhívta a figyelmet: amikor arról esett szó, hogy a magyar autópályák miért drágák, akkor az építők mindig a kiemelt műszaki tartalmat hangsúlyozták. Miért csak az a 30 méteres szakasz szakadt le? - tette fel a kérdést az államtitkár, majd megjegyezte, hogy a német autópályákon nem okoz gondot az esőzés.
A tárca a kiviteli terveket, a kivitelezést és a műszaki ellenőr munkáját is meg fogja vizsgálni, és - az M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt.-vel kötött szerződésen túl - valamennyi ppp-szerződést felülvizsgálja.
Ezek után a vállalat annyit közölt, hogy helyreállítja a autópálya vihar miatt károsodott szakaszát, és megelőlegezi a költségeket, az elszámolást viszont a biztosítási és egyéb szerződések alapján képzeli el.
Lyuk az M1-esen
Május 19-én, szerdán az M1-es autópálya Budapestről Győr felé vezető sávja szakadt be Bőnynél, a 105-ös kilométerkőnél. Az úton hatalmas lyuk tátongott, hat autó összetört, személyi sérülést azonban nem jelentettek.
Az autópályát mindkét irányba le kellett zárni, ami közlekedési káoszt okozott. A forgalom Hegyeshalom felé péntek hajnalban indulhatott meg, a főváros felé pedig csak este nyitották meg az utat, miután sikerült betömni a lyukat.
Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. szerint a beszakadás oka, hogy a gyorsforgalmi út alól a szokatlanul csapadékos időjárás miatti árvíz több méter hosszan elmosta az alépítményt és a földet.
Két hónapos út aszfaltja repedezett meg
Márciusban - az M6-os említett szakszához hasonlóan - szintén egy frissen elkészült úttal adódtak problémák - pedig akkor nem uralkodott extrém időjárás az országban. A 47-es főút Kopáncs és Hódmezővásárhely közötti kibővített, januárban átadott szakaszán az út rézsűje az esőzések miatt kikopott, néhol már az aszfalt széléig eltűnt a töltés, és az aszfalt is megrepedezett.
A Délmagyarországnak nyilatkozó szakértő akkor szintén minőségi problémára hívta fel a figyelmet: szerinte szakszerűtlenül és gyenge minőségben készült a földmű.
Menedzsment Fórum
