Hangsúlyozta, hogy mind a Déli Áramlat megépítése, mind az ukrajnai vezetékrendszer korszerűsítése az orosz gázexport szállítási útvonalainak diverzifikálását szolgálja.
Smatko hozzátette, hogy az orosz terveken nem változtatnak a Déli Áramlat projektet elsősorban költséges volta miatt érő bírálatok sem. "Tudunk arról, hogy a bírálók a projektet túl drágának tartják, s hogy úgy vélik, az azon érkező gázra Európának nincs szüksége. Bizonyosak vagyunk azonban abban, hogy Európának is érdeke a vezeték mielőbbi megépítése" - mondta a miniszter, és hozzátette, hogy a részvényesek már döntöttek.
Végül kijelentette: az eddigieken kívül más országok is csatlakozhatnak a Déli Áramlat projekthez, ez Oroszországnak is érdeke.
Az Északi és a Déli Áramlat gázvezetékek építésének fő célja a volt Szovjetunió tagállamai, s ezen belül is elsősorban a már többször gondot okozó Ukrajna elkerülése, és együttes kapacitásuk nagyjából megfelel az ukrajnai vezetékrendszerének. Az Északi Áramlaton évi 55 milliárd köbméter orosz földgáz jut egyenesen Németországba, a Déli Áramlat Oroszországból visz a tervek szerint 2015-től a Fekete-tengeren át Görögországba, Bulgáriába, Olaszországba, Szerbiába, Magyarországra, Szlovéniába és Ausztriába évi 63 milliárd köbméter gázt.
MTI