4p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Lebecsüli, háttérbe szorítja az emberi munkát, a természeti erőforrásokat, ezért rossz az az agrárfejlesztési irány, ahol a ráfordításokban az ipari eszközök a meghatározók - állította már 1982-ben (!) néhány megszállott magyar szakember.

Védett hungarikumok

Milyen lenne egy környezetgazdálkodási alapú, sokfunkciós modell szerint tíz-tizenöt év múlva a magyar agrárium, a magyar vidék?

Olyan, ahol értéke van a helyi ökológiai adottságoknak, történelmi kultúrának, ahol a kézműipari termékektől kezdve az ősrégi magyar fűszernövényekig, a nógrádi kecskesajton, a tönkölybúzán át a ridegen tartott szürkemarháig (ami bizonyítottan soha nem kapja el a kergemarhakórt) minden eladható áru és védett hungarikum. Ahol a vendéglátás a családi termelésből származó csirkére, zöldségre, lekvárra, borra stb. épül. Ahol a védett területeken döntővé válik az ökológiai gazdálkodás, ami ezzel párhuzamosan egyre inkább terjed a nem védett területeken is - sorolja Nagy Bálint. Ehhez Ángyán József hozzáteszi a "tiszta, élő és változatos környezetből egészséges, biztonságos és különleges minőségű élelmiszert", ami a mottója lesz az országunkról kialakuló képnek.

A magyar agrárium és vidék érdekében tehát olyan mezőgazdálkodásra van szükség, amely úgy állít elő a fizetőképes piacokon eladható termékeket, hogy közben megőrzi a tájat, az élővilágot s benne az embert és közösségeit. Ennek a lehetősége benne van a spontán módon eddig is így gondolkodó, példaértékű családi vállalkozásokban, s az úgynevezett SAPARD kistérségi vidékfejlesztési programok is tömegével tartalmaznak ebbe a modellbe illeszkedő elképzeléseket.

Mégis, senkiben nem szabad hiú ábrándokat kelteni! Hathatós és valódi kormányzati segítség nélkül ugyanis mindebből nem lesz semmi. A környezetvédelem, a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése, ezek közös programban való összehangolása kötelező állami feladat, amelynek megoldására ráadásul egyre jelentősebb európai uniós források vonhatók be.
Az új agrárminiszter - a környezetvédelmi miniszterrel együtt - a hírek szerint fel akarja hozatni a pincéből a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programot. Bárcsak így lenne! Bár ennek, sajnos, ellentmond, hogy az FVM-ben nemrég készült el a Híd a XXI. századba címet viselő agrárstratégia, olyan tartalommal, mintha a hetvenes években íródott volna. Ismét cél lenne a "15 millió tonna gabona"?…

Unió: földalapú, normatív támogatás

Az Európai Unióval folyó magyar agrártárgyalások ma elsősorban a kvóták és kompenzációs kifizetések körüli alkudozásról szólnak, hogy a belépéskor minél többet szerezhessünk meg az EU támogatási keretéből az agrártermelés finanszírozására. Ha sikerülne elérni, hogy az unió hazánk 1985-1989 közötti éves termésátlagait vegye figyelembe (ezek jóval magasabbak a jelenleginél), akkor mintegy 1,5 milliárd euróra számíthatnánk.

A fő probléma azonban az, hogy az EU-források növekvő mértékben immár nem a termeléshez kapcsolódnak majd, hanem az úgynevezett második pillérhez: a környezetgazdálkodási alapú vidékfejlesztéshez. Ebbe az irányba hatottak a WTO-tárgyalások, az 1995-ös híres uruguayi forduló az EU és az USA közötti tárgyalássorozatban, amikor is elfogadták az agrártámogatások fokozatos csökkentését. Az e helyzetben rejlő lehetőségek kihasználására pedig a magyar hivatalos tárgyalófelek - legalábbis eddig - szinte nem is tesznek kísérletet.

Ausztria nyolc évig készítette a maga nemzeti agrár-környezetvédelmi programját, amit olyan sikerrel valósít meg, hogy 1995 óta évente 250 millió eurót kap az unió közös keretéből. Erre az osztrák parasztok minőségi, speciális, magas élőmunka-igényű termeléssel, környezetbarát rendszerekkel pályázhatnak. A kormány biztonságot nyújtó, ötéves szerződéseket köt a gazdákkal. A támogatás alapja a föld, a megművelt terület mérete. Tehát szó sincs utólagosan, számlákkal igazolandó költségek megtérítéséről, szó sem lehet kedvezményezett és nem kedvezményezett pályázókról - az áthallás a jelenlegi magyar környezettámogatási rendszerre nem véletlen! Csak és kizárólag a pályázati kiírásokban konkretizált céloknak megfelelő, normatív támogatás a szerintük járható út. Ma már az osztrák gazdák termőterületük 90 százalékával vesznek részt a programokban, és ennek köszönhetően Ausztria öt év alatt megduplázta parasztsága jövedelmét.

Ahhoz, hogy Magyarország sikerrel pályázhasson a csatlakozáskor a "második pillér" keretéből, nem elég papíron bemutatni az agrár-környezetvédelmi programunkat, hanem meg is kell kezdeni a megvalósítását. Az EU ugyanis a költségek 75 százalékát állja, a fennmaradó 25 százalékot a magyar államtól várja, hogy tegye hozzá. Ilyen program indítása egyébként valamennyi EU-tagállam számára kötelező, e nélkül tehát be sem léphetünk az unióba.

További anyagok a Piac és Profit oldalain

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!