Az egykori tárcavezető ezzel az MNV szerdai közleményére reagált, amely szerint Oszkó Péter döntése csaknem 200 millió forintjába kerülhet a vagyonkezelőnek, mert a bíróság elsőfokú döntése alapján jogellenes volt Tátrai Miklós munkaszerződésének megszüntetése.
Oszkó Péter úgy fogalmazott: "az fel sem merülhet, hogy Tátrai Miklóst meg kellett volna tartani". Hangsúlyozta: volt jogalapja a rendkívüli felmondásnak. Azóta Tátrai Miklóst több bűncselekmény kapcsán meggyanúsították, ami "furcsa fénybe" helyezi azt a tényt, hogy közben a munkaügyi pert elvesztette a vagyonkezelő - jelentette ki a volt pénzügyminiszter.
Megjegyezte: az ítélet nem jogerős, és az indoklás szerint bár rendkívüli felmondással nem, rendes felmondással meg lehetett volna szüntetni Tátrai munkaviszonyát. Ez a volt pénzügyminiszter szerint azt jelenti, hogy "kár sem származik a helyzetből, hiszen a bíróság lényegében azt az összeget fizetteti ki, amit rendes felmondás esetén ki kellett volna fizetni".
Az MNV közleménye viszont kiemeli, hogy a 2009-ben indított munkaügyi perben született első fokú ítélet szerint Tátrai Miklós munkaviszonya az ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg, és a bíróság az elmaradt munkabér, annak kamatai, valamint kárátalány címén összesen csaknem 200 millió forint megfizetésére kötelezte az MNV Zrt.-t.
Hangsúlyozzák azt is: az ítélet értelmében a rendkívüli felmondás nem volt kellően megalapozott, az indoklás legfeljebb rendes felmondás gyakorlására adhatott volna okot. Emellett Tátrai Miklós munkaviszonyának megszüntetésére nem a pénzügyminiszter, hanem a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács lett volna jogosult.
Ezzel kapcsolatban Oszkó Péter úgy reagált: döntése jogi szakértők bevonásával született meg. Álláspontja szerint a vagyonkezelő feladata az lenne, hogy megfelelő pervitellel megvédje ezt a döntést, és nem az, hogy "politikai támadásra" használja fel.
MTI
