Elmondta: a magyar export több mint háromnegyedét külföldi tulajdonban lévő vállalatok termelik meg, szemben a magyar vállalatok valamivel több mint 20 százalékos részesedésével. Hozzátette: „szó sincs arról, hogy csak a nagyobb külföldi tulajdonú vállalatok exportálnának, minden vállalatméret esetében nagyobb a külföldi tulajdonú vállalatok exportintenzitása”.
A közgazdász szerint az az ország, ahol a külföldi betelepült tőke és a belföldi között ekkora a szakadék, ott egyfajta spill-over, azaz áttételes hatásnak kell lennie, aminek az érvényesülése attól függ, hogy a belföldi gazdaság, a vállalatok menyire képesek rácsatlakozni a külföldi vállalatokra.
Palócz Éva Európai Uniós statisztikákat idézett, amelyek szerint a közvetlen kivitellel rendelkező kis- és középvállalatok aránya az EU egészében átlagosan 25 százalék, míg Magyarországon csupán 17 százalék. Hozzátette: a kkv-k számára sokszor a kivitel növelése jelenti a kitörési pontot, és az exportáló kkv-k jellemzően magasabb innovációs képességgel rendelkeznek.
Mint mondta, a kkv-k internnacionalizálódásának egyik legfőbb akadálya az információhiány, hogy keveset tudnak a külföldi piacokról és partnerekről. Ezért a hazai vállalatok számára komplex vállalkozástámogatási intézményrendszert kell létrehozni, amely magában foglalja a vállalkozási ismeretek átadását és az export- és beszállítói pozíciók erősítését is.
MTI
