A hazai ház falai Baucell elemekből készültek. Ez olyan - Lego-szerűen összerakható - zsaluzat, amely kívülről 30, belülről pedig 5 centiméter vastag polisztirolból (közhasznú nevén hungarocellből) áll, amely közé 15 centiméter vastag beton önthető. Az építőelem zsaluzó funkciója a beton megkötése után megszűnik, utána már "csak" hőszigetel, nem is akárhogyan. Ma egy jó minőségű, 38 centiméter vastag üreges kerámia elemekből rakott fal hőátbocsátása 0,4 körüli, a szóban forgó falé viszont mindössze 0,09. Az ablakokba 3 rétegű üvegezés, az üvegek közé pedig argon gáz kerül.
A német Passiv Hause Institut azt a követelményt állítja a passzív házak elé, hogy azok minden egyes négyzetméterét ki kell tudni fűteni egy szezonban 15 kilowattóra/nm/év energiával (a bemutatott háznál ez 18 kWh). A ház így is "3 literesnek" mondható, vagyis szezononként elég a fűtésére négyzetméterenként 3 liter fűtőolaj. (Ma egy átlagos magyar családi háznál ennek a tízszeresére van szükség.)
Miután a passzív ház határoló szerkezetei a levegőt is bezárják az épületbe, a szellőztetést géppel kell végezni, erre két darab 70 wattos ventillátor - no és egy csőrendszer - szolgál. A cső - mielőtt belépne a házba - két méter mélyen körbefutja a kertet. Így télen a külső hőmérsékletnél melegebb, nyáron pedig hidegebb levegő jut a lakásba.
A ház generál kivitelezője a Bauland Kft. volt. Béleczki Attila ügyvezető az MTI-nek elmondta, hogy egy passzív ház nem kerül többe, mint egy olyan házé, amely 38 centiméteres üreges téglából, 10 centiméter vastag hőszigeteléssel készül. A passzív háznak a szerkezete, a hagyományosnak pedig a gépészete kerül többe. Konkrétan a négyzetméter ár 240 ezer forint.
A Bauland Kft. által épített lakóépület a nemzetközi szabványok szerint - ahogy az a szövegből is kiderül - nem tekinthető passzívháznak, mert nem valósul meg a 15 kilowattóra/nm/év kifűtés, csupán alacsony energiaszintű háznak felel meg (a szerk.)
