Pénzügyi problémákkal küszködött és takarékossági intézkedésekre kényszerült a tavalyi évben a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL), amelynek ajkai timföldgyáránál négy halálos áldozatot követelő és környezeti katasztrófát okozó gátszakadás történt hétfőn.
Likviditási gondok miatt meghúzták a nadrágszíjat
Ezt jelzi, hogy a 2009-es pénzügyi beszámoló kiegészítő mellékletében Bakonyi Zoltán, a MAL vezérigazgatója "kiélezett pénzügyi környezet”-ről és "likviditási gondok”-ról beszél, amelyek "áthidalására” a menedzsment több pontos cselekvési tervet léptetett életbe. A költségtakarékosság jegyében például minimális szintre szorították le a beszerzéseket, hasznosították a felesleges vagyontárgyakat, módosították a már megkezdett beruházások megvalósítási ütemét, más, még el nem indult fejlesztéseket pedig későbbre halasztottak.
Bár a takarékossági intézkedések között nem szerepel, az igénybevett anyagjellegű szolgáltatások részletezéséből kiderül, hogy a karbantartási-fenntartási költségeket 507 millió forintról 311, az üzemeltetési, javítási költségeket pedig 236 millióról 158 millió forintra vágták vissza. (Hogy ez milyen területeket érintett pontosan, arra a dokumentum nem tér ki - a szerk.)
Emellett a program jegyében átcsoportosításokat hajtottak végre egyes területeken, a termelő divízióknál pedig négy napos munkahetet vezettek be - igaz, nagyobb arányú elbocsátásra nem került sor.
A munkaidő-kurtításra azért volt szükség, mert - az autóipar és az építőipar válságának hatására - jelentősen csökkent termékeik iránti kereslet, valamint mérséklődött az alumínium értékesítési átlagára. Emiatt a nettó árbevétel 28,3 milliárd forintra csökkent, ami 6,5 milliárd forintos visszaesés 2008-hoz képest.
363 milliós veszteség, 549 milliós lejárt tartozás
Bár a beszámoló szerint az intézkedéscsomagnak köszönhetően sikerült fenntartani a pénzügyi stabilitást, és az üzemi eredmény 238,8 millió forint pluszt mutatott év végén, a mérleg szerinti eredmény igencsak negatívba csúszott. A cég 363 millió forint veszteséget volt kénytelen lenyelni, ami több mint nyolcszorosa az előző évinek.
Utóbbi veszteség a pénzügyi műveletek mínusz 725 millió forintos eredményére vezethető vissza, aminek döntő részét, mintegy 600 millió forintot a fizetett kamatok, kamatjellegő ráfordítások tették ki.
A rendkívüli eredménysoron tavaly a MAL 123 millió forintos profitot realizált, amelynek mintegy nyolcvan százalékát a munkahelyek megőrzése érdekében elnyert pályázat alapján kapott támogatás tette ki.
Bár a cég - saját bevallása szerint - adó- és járulékfizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, lejárt esedékességű köztartozása nem volt, és a banki hiteleket is rendben törlesztette, egyes partnereinek adósa maradt: a tavalyi év végén 549 millió forint lejárt tartozása volt. Ez az összes szállítói kötelezettségnek több mint nyolc százaléka - 2008-ban négy százalék volt ez az arány.
A miniszter szerint a MAL-nak fizetnie kell
A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy a cég ha akarná sem tudná kigazdálkodni a vele szemben felmerülő kártérítési igényeket - legalábbis ha ezek valóban elérik majd a környezetvédelmi államtitkár által vizionált mértéket. Illés Zoltán kedden újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a kármentesítés teljes költsége több tízmilliárd forint lesz - ebben már benne van például a szennyezett talaj felső rétegének cseréje is.
Az államtitkár egyúttal kiemelte, hogy ezeket a kiadásokat a timföldgyár tulajdonosának, tehát a MAL Zrt.-nek kell állnia. Ha nem sikerülne behajtani a pénzt, akkor az EU-hoz fordulnak segítségért.
Az egyébként szinte biztos, hogy a MAL-lal szerződésben álló biztosító nem fog fizetni a károsultaknak, mivel a céggel kötött felelősségbiztosítás nem terjed ki harmadik félre.
MAL: nem vagyunk hibásak
A vállalat vezetői másként látják a történteket - kedden, a védelmi bizottság ülését követően úgy nyilatkoztak, hogy az okozott kár néhány tízmillió forintos nagyságrendű lehet. Egyúttal bejelentették, hogy harmincmillió forint humanitárius segélyt adnak az áradás által sújtott települések önkormányzatainak.
A menedzsment összességében nem érzi magát hibásnak a katasztrófáért. Szerintük betartották a technológiai előírásokat, rendszeresen elvégezték az ellenőrzéseket, és nem volt jele annak, hogy át fog szakadni a gát.
Jövőjüket féltik a MAL-dolgozók
Orbán Viktor miniszterelnök mindenesetre felkérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy részletesen vizsgáltassa ki az iszapömlés büntetőjogi és anyagi felelősségét. A Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság már helyszíni szemlét is lefolytatott a MAL-nál, lefoglalta az átszakadt gát ellenőrzésével kapcsolatos iratokat, valamint tanúkat hallgatott meg.
Bár a baleset nem a termelési folyamattal, hanem a melléktermék tárolásának körülményeivel áll összefüggésben, a környezetvédelmi miniszter azonnali hatállyal felfüggesztette a cég termelői tevékenységét - az esetleges újraindításról hétvégén döntenek.
Nem csoda, hogy információink szerint a MAL Logodi utcai székházában feszült a hangulat - sokan munkahelyük megszűnésétől tartanak a vállalatra váró retorziók miatt.
Wéber Balázs
mfor.hu
