Mást mondanak a kutatók
Érdekes különbség mutatkozik a banki elemzők és a kutatóintézetek véleménye között: a résztvevő négy kutatóintézet mindegyike kamatcsökkenést vár, a banki elemzők viszont szinte egyöntetűen kamatemelést.
Ugyanakkor tizenháromból hét elemzővéli úgy, hogy az év második felében a kéthetes jegybanki betéti kamat 9 százalékról 9,25 vagy 9,5 százalékra emelkedik. Az elemzők elmondták, hogy a kamatszint az új inflációs cél függvénye is, hiszen egy fellazult cél ronthatja az inflációs várakozásokat és szigorúbb monetáris politikát kényszeríthet ki. Az elemzők elmondták azt is, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kamatdöntései is befolyásolják a magyar monetáris politikát. Egy esetleges EKB kamatemelés nyomán, ami csökkenti a magyar papírok relatív hozamelőnyét, az MNB-re nehezedő kamatemelési nyomás is nőhet
Bizonytalanságot jelez, hogy a második negyedévi GDP-növekedés előrejelzésére mindössze hét elemző vállalkozott. Ezek az előrejelzések azonban mind elérik, vagy túlhaladják a 3 százalékot, átlaguk pedig 3,29 százalék, jelezve, hogy az elemzők egy része szerint a magyar gazdaság az első negyedévi 2,9 százalékos ötéves mélypont után elindult a javulás útján. Az év egészére az elemzők GDP-növekedési konszenzusa 3,51 százalék, 2003-ra azonban már 4,34 százalék. Ez utóbbi előrejelzések lényegében nem változtak május óta.
Pesszimisták az elemzők inflációs várakozásai
Tovább romlottak a piaci inflációs várakozások - derül ki a Reuters júniusi felméréséből. Az elemzők jelentős része gondolja azt, hogy az MNB lazítja vagy feladja 2003 decemberére vonatkozó inflációs célját a gazdasági stratégiáról a kormányzattal folyó tárgyalásokon. A legtöbb elemző szerint azonban a megnövekedett inflációs nyomás közepette mégsem lazul a jegybanki kamatpolitika, épp ellenkezőleg, szerintük az év második felében a jegybank az inflációs célok védelmében újabb kamatemelést hajt végre.
