Az Rt. sajátossága továbbá a rendszerint bonyolult szervezet, noha létezik egyszemélyes részvénytársaság is.
Az alapszabályban az alapítók a részvénytársaság valamennyi részvényének átvételére és vagyoni hozzájárulásuk teljesítésére vállalnak kötelezettséget.
Az alapítók által teljesítendő vagyoni hozzájárulás állhat készpénzből vagy, akár teljes egészében nem pénzbeli hozzájárulásból (apport).
Nem pénzbeli hozzájárulásként az általános szabályoknak megfelelően bármilyen vagyoni értékkel bíró dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy más vagyoni értékű jog is figyelembe vehető – akár ingatlan is.
A részvénytársaság cégbejegyzési kérelmének benyújtásáig a pénzbeli hozzájárulások 25 százalékát kell a részvénytársaság rendelkezésére bocsátani, míg a fennmaradó rész 1 éven belül fizetendő be.
A nem pénzbeli hozzájárulást a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően teljes egészében a részvénytársaság rendelkezésére kell bocsátani. Amennyiben azonban – Zrt. esetében - a nem pénzbeli hozzájárulás nem éri a részvénytársaság alaptőkéjének 25 százalékát, úgy azt elegendő a részvénytársaság bejegyzésétől számított 5 éven belül a részvénytársaság rendelkezésére bocsátani.
A részvénytársaság az alapszabály ügyvédi ellenjegyzésétől kezdve a cégbírósági bejegyzéséig előtársaságként működhet, amely időszak alatt a részvénytársaság jogképes, tehát ügyletek kötésére is alkalmas. A részvénytársaság azonban az üzletszerű gazdasági tevékenységet a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően folytathatja.
A cégbírósági bejegyzési eljárás alatt a részvénytársaság nevében kötelező feltüntetni a “b. a.” (bejegyzés alatt) toldatot, utalva a bejegyzési eljárás folyamatban létére.
A részvénytársaság alapszabályának tartalmát az alapítók, vagyis a leendő részvényesek határozzák meg. Fontos, hogy az alapszabályt valamennyi alapító írja alá.
Az alapszabályban az alapítók a részvénytársaság valamennyi részvényének átvételére és vagyoni hozzájárulásuk teljesítésére vállalnak kötelezettséget.
Az alapítási tervezet a következőket tartalmazza:
• név, székhely, tevékenységi kör, időtartam
• az alaptőke tervezett nagyságát
• a részvényesek számát és névértékét ill különböző részvényfajták kibocsátás esetén azok megnevezését és a hozzájuk tartozó jogokat
• a részvényjegyzésre vonatkozó adatokat (időpont, hely)
• az alapítókat megillető jogokat (pl. az első 3 évben az igazgatóság tagjainak kijelölése)
• az apport tárgyát, értékét, az ellenében járó részvények számát
• az apportot szolgáló nevét, székhelyét és az előzetes értékelést végző könyvvizsgáló nevét
• a túljegyzés esetén követendő eljárást
• az alakuló közgyűlés összehívásának módját, a részvényjegyzés helyét és időtartamát
Jó hír, hogy korlátolt felelősségű társaságból is lehet Zrt.-t alapítani, ebben az esetben a Kft. szerződései fennmaradnak, nem szükséges újrakötni azokat.
A részvénytársasági forma legfőbb előnyei közé tartozik, hogy a részvényesek kizárólag a részvényeik névértéke vagy kibocsátási értéke, vagyis a részvénytársaságba befektetett érték erejéig felelnek a részvénytársaság tartozásaiért (korlátolt felelősség).
A korlátolt felelősség mellett azonban a Kft.-hez képest az Rt. nagyobb presztízst és sokkal rugalmasabb részvényesi jogosultságokat biztosít.
Részvénytársaság zártkörűen (Zrt.) vagy nyilvánosan működő (Nyrt.) formában alapítható, a zárt részvénytársaság tagjai nem gyűjthetők nyilvánosan, illetve szabályozott piacon nem folyhat kereskedés a részvényekre, a részvények nyilvános forgalmazásához, tőzsdei bevezetéshez, Nyrt.-vé történő átalakulás szükséges.
A részvénytagságot megtestesítő értékpapír bemutatóra vagy névre szóló lehet. A zártkörűen működő részvénytársaság részvényei, továbbá az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerint előállított dematerializált részvény csak névre szóló lehet.
A bemutatóra szóló részvény - tulajdonosának megjelölése nélkül - szabadon átruházható. A névre szóló részvény, ha törvény eltérően nem rendelkezik, szabadon átruházható, zártkörűen működő részvénytársaság alapító okirata azonban a részvény átruházást e törvény rendelkezései szerint korlátozhatja, illetve a részvénytársaság beleegyezéséhez kötheti.
