Gablini Gábor, a Gémosz elnöke elmondta: nem hiszi, hogy még idén meg tudnának egyezni az illetékesekkel. Erdélyi Péter, az MGE társelnöke valamivel optimistább, de a nyár vége előtt ő sem számít eredményre. Pedig - hangsúlyozták a szakemberek - nem csak a kereslet élénkítéséről és a cégek pénzügyeinek rendbetételéről van szó, az egész ágazat munkahelymegtartó képessége is veszélyben forog, a már meglévő kapacitások megóvása is cél.
A szakemberek további jelentős elbocsátásokra egyelőre nem számítanak, tavaly év végéig már mintegy tíz százalékos létszámcsökkentést hajtottak végre az ágazatban. A márkakereskedésekről szólva kiemelték, hogy sok veszélyeztetett üzlet működik az országban, de pontosan nem tudták megmondani, hogy hány bezárás várható még a közeli jövőben.
Az áfaemelés is bezavar
Erdélyi Péter elmondta, hogy az autók iránti keresletet az áfa emelése is csökkenti. Becslései szerint az eladott új autók száma idén nem fogja elérni a százezret, holott tavagy százhetvenezernél is több személyautót és kis haszonjárművet adtak el.
Erdélyi Péter emlékeztetett arra, hogy a kormánnyal folytatott egyeztetéseknek a múlt héten lett vége, amikor a kabinet úgy döntött, hogy nem támogatja a gépjárműimportőrök és -kereskedők javaslatcsomagját. A kormány egyebek mellett azzal utasította el a csomagot, hogy az autógyártás csupán 10 százaléka kerül a magyar piacra, és nem kívánják a külföldi beszerzéseket is támogatni.
Gablini Gábor elmondta: a kormány a kereskedelmet nem kívánja támogatni, ugyanakkor az ágazat munkavállalóinak mindössze 20 százaléka dolgozik ebben a szegmensben, 80 százalékuk ipari szolgáltatási tevékenységet végez. Hangsúlyozta, hogy a szektor számára nincsenek pályázati lehetőségek sem. Ezt szakmai hibának, totális félreértésnek nevezte. Hozzátette, hogy a magasan képzett szakemberek elvesztése több területen is problémát okozhat.
"Azon fogunk dolgozni, hogy olyan programot készítsünk, amivel a szakma talpra tud állni" - jelentette ki Gablini Gábor.
Nem csak a válság tett rosszat
A Gémosz elnöke elmondta, hogy az ágazat nehézségeit elsősorban nem a gazdasági válság okozta, 2008-ban a legyártott autók 30 százaléka már raktárra került, jellemzően mesterséges piacélénkítő módszereket alkalmaztak világszerte. A válság hatására azonban a szektor minden egyes szegmense - például a gyártás, a kereskedelem - megdrágult. A külföldön bevezetett vásárlásélénkítő programok sok esetben ezt a folyamatot nem tudták megfordítani, de legalább tompították.
2009 számokban
Az év elején, januárban és februárban óriási zuhanás jellemezte a hazai autópiacot, az eladott új autók száma ötven százalék feletti visszaesést produkált a megelőző év megfelelő hónapjaihoz képest. Ezzel az egyébként szintén negatív rekordokat döntögető európai piacon belül is a sereghajtók közé tartozott a magyar. Ekkor már tömeges csődhullámra számítottak a hazai szakértők. Márciusban beindultak az európai öregautócsere-programok, ami felpörgette az eladásokat, s egy ideig úgy tűnt, a hazai cégek is számíthatnak ilyesmire. Áprilisra kiderült, hogy nem lesz magyar roncsprémium program, mégis némileg magához térni látszott az ágazat: márciusban már "csak" 23, áprilisban pedig mintegy 12 százalékkal csökkent az év/év eladások száma.
Fokasz Oresztész
