A Központi Statisztikai Hivatal péntek reggel tette közzé a foglalkoztatottak és a munkanélküliek számára vonatkozó adatait 2013 január-március három havi átlagára. Ez alapján a vizsgált időszakban 508,7 ezerre emelkedett előző hónapról a munkanélküliek száma a 15-74 évesek korcsoportjában, aminél magasabbra eddig még sosem volt példa. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy az előző évek tanúsága szerint rendre márciusban tetőzik Magyarországon a munkanélküliség, aztán a jó idő beköszöntével, a szezonális munkák megjelenésével, valamint a közfoglalkoztatási programok beindulásával ez fokozatos csökkenésnek indul.
Egy évvel ezelőtt egyébként még 504,1 ezren voltak állástalanok hazánkban, ami a 2012-es év csúcsértékének számított. A munkanélküliségi ráta a frissen közölt adat szerint 11,8 százalékra emelkedett szemben az egy évvel korábbi 11,6, és a december-februári szintén 11,6 százalékról.
A munkanélkülieken belül egyébként most közel 10 ezerrel vannak többen azok, akik az állásuk elvesztése miatt kerültek ebbe a munkaerőpiaci státuszba - tavaly 276,3 ezer főt közölt a statisztika, míg idén 286,2 ezret. Ezen kívül jelentősebben emelkedett még azok száma is a munkanélkülieken belül, akik még sosem dolgoztak; egy év alatt közel 17 ezerrel 75 ezerre bővült a létszámuk.
Idén márciusban csúcsra került még a fiatal, 15-24 év közöttiek munkanélküliségi rátája is: a KSH által közölt 92,2 ezer fő 30,5 százalékos arányt eredményezett, aminél magasabbra 2008-ig visszamenőleg egyszer sem volt példa, ahogy a létszámuk is rekordnak számít.
Régiós viszonylatban annak ellenére, hogy a munkanélküliség országos viszonylatban csúcsra került, Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon kevesebben lettek egy évvel ezelőtthöz képest. Arányaiban a legnagyobb mértékű emelkedés Nyugat-Dunántúlon és Dél-Alföldön történt.
A foglalkoztatás nem változott márciusban
Az, hogy csúcsra került a munkanélküliek száma és aránya, annak is az eredménye, hogy a foglalkoztatás előző hónaphoz képest szinte semmit sem változott hazánkban. A 15-74 évesek körében mindössze 500 fővel közölt több foglalkoztatottat a KSH, 3,818 milliót. Ez előző évhez viszonyítva ugyanakkor 26,4 ezerrel magasabb a szám. A foglalkoztatottak aránya szintén lényegében stagnálást mutatott, 49,9 százalékról 50-re emelkedett márciusra.
A 15-64 évesek korcsoportjában szintén nem történt érdemi változás előző hónaphoz képest, a 3,787 millió fő mindössze ezerrel magasabb. A ráta pedig 56,5-ről 56,6-ra emelkedett.
Több lett a részmunkaidős foglalkoztatott
Mivel az év első negyedéve zárult márciussal, a KSH részletesebb adatokat is közölt a foglalkoztatottak összetételére vonatkozóan. Ebből pedig az is kiderül, hogy míg a teljes munkaidőben dolgozók száma lényegében stagnált, csupán fél százalékos bővülés mutatkozott tavaly ilyenkor képest, a részmunkaidősök körében 3 százalékos létszámnövekedés volt. Bár arányuk a teljes foglalkoztatotti körben mindössze 0,1 százalékponttal növekedett, 6,7 százalékról 6,8 százalékra.
Emelkedett ugyanakkor azok száma is, akik határozott idejű munkaszerződést tudtak kötni a munkaadójukkal. Míg egy évvel ezelőtt még 268 ezren voltak, mostanra 287 ezret közölt a statisztikai hivatal, ami 7 százalékos bővülést jelent. Ezzel szemben a határozatlan idejű szerződéssel rendelkezők száma stagnált.
Régiós viszonylatban egyébként Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön lett kevesebb foglalkoztatott tavalyhoz képest, míg a többi régióban kisebb-nagyobb bővülés történt.
Székely Sarolta
mfor.hu
