Sokan remélnek jobb fizetést a csatlakozástól

Az EU-belépés különösen az ország gazdasági helyzetének a következő öt éven belül várt fejlődését befolyásolta kedvezően. A hajlandóság tartós fogyasztási cikkek vásárlására most legnagyobb az elmúlt kilenc évben végzett hasonló felmérésekkel összehasonlítva, derül ki a GfK legújabb kutatásából.

Kozák Ákos szerint az uniós tagság megpezsdítette a magyar közhangulatot a gazdasági helyzet megítélésének tekintetében. Saját családjuk jövedelmének növekedésében jóval többen bíznak, mint akár decemberben vagy akár a megelőző szeptemberi és júniusi felmérés során. Sőt, ha a család reáljövedelmét érintő várakozásokat nézzük, akkor újabb rekord született: az elmúlt kilenc év eddigi 32 felmérése során most számítanak legtöbben arra, hogy családjuk reáljövedelme a következő egy-két évben az áraknál nagyobb mértékben fog növekedni.

Soha olyan sokan nem mondták, mint idén márciusban, hogy mostanában érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni. Az indokok közül legtöbben azzal támasztják alá vásárlási hajlandóságukat, hogy szükséges, míg a második leggyakoribb indok a jelenlegi kedvező vásárlási feltételek.

Három év után növekedő bizalmi index

A fogyasztói bizalom indexe 172 százalék, amely a legutóbbi három év csökkenő tendenciája után újra növekedett. Mivel a 100 feletti érték gazdasági fellendülésre utal, az idei márciusi mutató összességében pozitív várakozásokat fejez ki.
A fogyasztói bizalom indexe a háztartások pénzügyi-anyagi jelenlegi és várt anyagi helyzetére, az ország egy és öt év múlva várható gazdasági helyzetének megítélésére, valamint a vásárlási hajlandóságra vonatkozó mutatókat tartalmazza. A vásárlási hajlandóság indexe 146 százalék idén márciusban. Magasabb, mint tavaly bármikor, de még elmarad a 2002-es választási év kiemelkedő számaitól. A fogyasztói várakozások indexe 196 százalékkal szintén javulást mutat. Ennél azonban magasabb volt a mutató tavaly júniustól 2001 decemberéig visszamenőleg.

Kedvezőbb a munkaerőpiaci helyzet megítélése

A munkanélküliség esetleges változásait most kedvezőbben ítéli meg a közvélemény, mint tavaly bármikor. Habár a sajtó gyakran ad hírt gyárak bezárásáról vagy tömeges létszám-leépítésről, mégis 51 százalékra csökkent azok aránya, akik úgy gondolják, hogy növekszik a munkanélküliség az elkövetkező tizenkét hónap során. Viszont tavalyhoz képest többen vélik (16 százalék), hogy csökken.
A pénzügyi politika stabilizálódása iránti vágyakat és valós elvárásokat is tükröz az árak és hitelkamatok várható alakulásának megítélése. Az árak esetleges növekedésétől kevesebben tartanak, mint bármelyik korábbi felmérésnél, derül ki a GfK elemzéséből.