Ötszázalékos lakossági és 4,3 százalékos ipari-közületi gázáremelést javasol jövő év elejétől a Magyar Energia Hivatal (MEH). A Népszabadság információi szerint ez az indítvány kerül a kormány elé. A szervezet indoklása szerint az emelés alapja a világpiaci drágulás, a növekvő stratégiai gázkészletek, a kis- és nagyfogyasztók aránytalan díjmegoszlása, valamint a német E.On kezében lévő központi gáznagykereskedő felé - a korábbi évek elmaradásai miatt - törlesztendő 80 milliárd forint. A javaslat leszögezi: ha most nem lesz emelés, a nagykereskedő felé további 40 milliárd forintos tartozás halmozódik fel. Az anyag a gázáremelésen keresztül legfeljebb 2-3 százalékos távhőáremelést tart indokoltnak, igaz, ez utóbbi nem kormányzati hatáskör.
A gázzal ellentétben az árampiacon a kormány központi ármegállapítási joga jövőre az ipari-közületi piacon megszűnik. Ám az átállás talán még a gázénál is nagyobb izgalmakat hoz. A Magyar Villamos Művek (MVM) október 25-i áramárverését követően ugyanis az egyik nagy vevő, az Elmű újra igencsak borsos emeléseket előrevetítő elvi becsléssel állt elő. A német RWE-EnBW többségi tulajdonában lévő társaság úgy véli, "egy" áramszolgáltatónak az árverésen kialakult nagykereskedelmi árak folytán jövő év január elsejétől 17-41 százalékkal kellene emelnie a főbb nem lakossági csoportok áramtarifáját. (A lakosság és a legkisebb fogyasztású cégek villanyát a szabályok kivonták az árverés alól, és számukra a kormány várhatóan "egy számjegyű" emelésről dönt.) A fővárosi székhelyű áramkereskedő szerint a termelőüzemeknek 17-36 százalékkal nőne a számlája, a bevásárlóközpontoknak 23 vagy 33 százalékkal, az egyetemek 32, az irodaépületek pedig 31-35 százalékra számíthatnak. A lista élén a pékségek, kórházak és éttermek szerepelnek 36-41 százalékos várható árnövekedéssel - írja a Népszabadság.
