Drágább lehet a kivitelezés, mint maga a változtatás
Sokan úgy vélik, hogy a végleges törvényszöveg elfogadásáig még számos ponton változhat a most napvilágra került tervezet. Az mfor.hu által megkeresett hr-szakemberek a törvény elfogadásáig éppen ezért nem akartak nyilatkozni a várható hatásokról.
A humánügyviteli szoftverekkel és szolgáltatásokkal foglalkozó NEXON kereskedelmi igazgatója, Angyal Gábor szerint leginkább azon múlik az érintettség, hogy az adott vállalati étlap milyen elemekből áll. Szerencsés esetben ugyanis ebben az évben még meg sem érzik a vállalatok a cafeteriát sújtó szigorításokat.
Nehéz kezelni az év közbeni változást
Szakemberek szerint a cafeteria-rendszert érintő évközi változásokat alapvetően két módon lehet kezelni: a munkahelyi igazságosság szellemében a cégek "lenyelik" az adóemelést, és saját zsebből kifizetik az állam felé. A többség azonban a másik alternatívát választja, azaz a bruttó keretösszegből gazdálkodják ki a szigorítást, így viszont csökken a dolgozók által elkölthető összeg.
"Alapvetően nem a szigorítás a lényeg, hanem az évközi változás" - magyarázta lapunknak Angyal Gábor. "Ezzel az egész évre leegyeztetett, és az érintett felek (munkáltatók, munkavállalók, szakszervezetek) által elfogadott juttatási rendszert kell módosítani. A szoftvereket emiatt nem kell kicserélni, a fejlesztőknek viszont bele kell nyúlniuk a humánügyviteli rendszerekbe, aminek több lehet a költségvonzata, mint maga a változtatás."
A szakember azonban hozzátette: a szoftverek módosítása a jogszabály-követési szerződéssel rendelkező cégek számára nem jelent többletköltséget, hiszen a szerződés szerint automatikusan megkapják a frissített verziót. Az ehhez szükséges fejlesztéseket a konkrét jogszabályok ismerete nélkül egyelőre még nem lehet felmérni. A programozás szempontjából viszont az jelenthet nagy munkát, ha a változásokat visszamenőleg is végig kell vezetni.
Az adóemelkedés jövő év elejétől érinti a nem adóköteles alternatív juttatásokat, melyek szintén fejtörést okozhatnak a cégvezetőknek. "Arról nem is beszélve - magyarázta Horváthné Szabó Beáta - , hogy ezt a több mint 10 százalékos adónövekedést valahogy ki kell gazdálkodniuk a cégeknek."
A PricewaterhouseCoopers szakértője szerint azonban felesleges félni attól, hogy az új szabályozás elveszi a kedvet a béren kívüli javadalmazási formától. "Mivel eddig is leginkább a multinacionális vállalatokra volt jellemző ez a gyakorlat, így megszűnni biztosan nem fog, maximum szűkül a ráfordítási keret" - tette hozzá a tanácsadó.
Körte Ildikó
