Két projekt automatikusan hozzájut a hazai forrásokhoz, a többieknek azonban pályázniuk kell. Az önkormányzatoknak a napokba postázzák a szerződéseket, amelyekben elkötelezik magukat a megvalósításra, az ehhez szükséges társfinanszírozás biztosítására és arra, hogy a különböző tárcáknál eljárnak a források megszerzése érdekében. A beruházásokra várhatóan áprilisban írják ki a nemzetközi pályázatokat, a fejlesztések elkezdésére pedig legkorábban ősszel kerülhet sor.
Szabad utat kaptak a környezetvédelmi ISPA-projektek, miután -- tavaly Brüsszel megszavazta az előcsatlakozási alapból a támogatást --, s most a magyar kormány is elfogadta a programok forrástérképét. Ezzel Budapest vállalta a hazai társfinanszírozást; a költségvetésben meghatározták minden egyes projekthez a társfinanszírozást az idei és a jövő évre. A programok részletes forrástérképének azért van nagy jelentősége, mert az erről szóló kormányhatározat alapján írta alá a pénzügyi tárca közigazgatási államtitkára a Brüsszeltől kapott pénzügyi memorandumokat, s elkezdődhet a megvalósítás előkészítése.
A problémát az okozta, hogy a költségvetésben csak elfogadott programok támogatását lehet betervezni, így csak kettő szerepel nevesítve. Ezeket még a nyáron elfogadta az Európai Unió, a többi öt nem szerepel az ez évi magyar büdzsében, mivel ezekről csak az év végén döntöttek Brüsszelben. A környezetvédelmi, a bel- és a vízügyi tárca több hónapos munkával és átcsoportosítással megtalálta a büdzsében a magyar társfinanszírozás forrását, és így nem kell már az indulásnál a költségvetési tartalékhoz, esetleg külföldi hitelekhez folyamodni, amint az korábban szerepelt a tervek között.
A PHARE-ügyekért felelős miniszter azt szorgalmazta, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. bevonásával készenléti hitelt biztosítsanak a magyar társfinanszírozáshoz. Ezt elvetették ugyan, de a hitelfelvétel lehetőségét a kormány nyitva hagyta, mondván, ha a magyar társfinanszírozáshoz erre később szükség lenne, akkor újra napirendre tűzi a témát.
Az ez évi költségvetésben csak a Hajdú-Bihar megyei és a győri program szerepel a környezetvédelmi fejezetben -- külön soron és nem a környezetvédelmi alap célelőirányzaton (kac) belül. A Debrecent és 84 települést magában foglaló hulladékgazdálkodási projekt számára ez azt jelenti, hogy a beruházás megkezdése után a számla ellenében hozzájut a hazai és a külföldi finanszírozáshoz. Ez az idén 169, jövőre 303 millió millió költségvetési forintot jelenthet. A győri szennyvíztisztító telep fejlesztésénél is automatizmus érvényesül, csupán annyiban változik a helyzet, hogy az erre szánt magyar forrást átcsoportosították. Így a finanszírozást az idén nem az eredetileg tervezett környezetvédelmi (KöM), hanem a vízügyi (Kövim) fejezetből biztosítják a kiemelt városok szennyvízkezelése előirányzatból (ez 311 millió forint), jövőre pedig 590 millió terheli a Kövim, 88 millió pedig a KöM büdzséjét.
A KöM-fejezetben betervezett költségvetési forrást pedig szétosztják a többi öt projekt között, amelyek finanszírozását a vízügyi és a belügyi tárcával (BM) közösen állják. Ezeknél a programoknál azonban nem működik az automatizmus, az érintett önkormányzatoknak pályázni kell a minisztériumok támogatási kereteire.
A kormányhatározat szerint a Környezetvédelmi Minisztériumnak -- mint témafelelősnek -- szerződést kell kötnie az önkormányzatokkal (mindegyik érdekelttel) a több évet átfogó kötelezettségvállalásra. Ebben valójában az önkormányzatok kötelezik el magukat a projektek megvalósítására, az ISPA-szerződésekben rögzített környezetvédelmi követelmények teljesítésére, a társfinanszírozás biztosítására és arra, hogy a különböző tárcáknál eljárnak a kormányhatározatban biztosított források megszerzése érdekében. (A BM-hez például április 1-jéig kell benyújtani a pályázatokat a céltámogatások elnyerésére.) A KöM már elkészítette a szövegtervezetet, s a napokban postázza az érintetteknek -- tudta meg lapunk Becker Lászlótól, a tárca főosztályvezetőjétől.
Szintén elkészültek a debreceni és a győri projektek beruházási tenderkiírásai, s a KöM -- miután minőségbiztosítási ellenőrzésüket elvégezte -- a múlt héten továbbította a Michael Lake nagykövet vezette EU-delegációnak. (A többi öt program várhatóan egy-két hónap múlva kerül ebbe a stádiumba.) A hivatal jóváhagyása után, várhatóan még áprilisban sor kerül a nemzetközi pályáztatásra. A pályázati felhívást a brüsszeli Official Journalban, valamint magyar lapokban kell közzétenni. A beruházóknak a közzététel után 90 napjuk van arra, hogy beadják a pályázatokat. A nemzetközi értékelő-bizottság ezt követően egy-két hónapon belül dönt, azaz a Brüsszel által tavaly jóváhagyott programok beruházásai legkorábban ősszel kezdődhetnek el.
Startolhatnak az ISPA-projektek
A kormány határozatban fogadta el az ISPA-projektek forrástérképét (a magyar társfinanszírozást), és elkezdődhet a környezetvédelmi programok startja.
