Az ideális, illetve a ténylegesen megvalósítható időmérleg természetesen sokféle tényezőtől függ, így például a vállalat és az informatikai részleg méretétől 10, a meglévő informatikai infrastruktúrától, a munkatársak felkészültségétől, az informatikának a vállalati stratégiában betöltött szerepétől, az informatikai költségvetés nagyságától, a cég profiljától, üzleti modelljétől, földrajzi elhelyezkedésétől. Minél nagyobb a vállalat, informatikai vezetőjének annál kevesebb időt szabad töltenie technikai és adminisztratív feladatokkal és annál többet kell kapcsolatépítésre, kommunikálásra, stratégiai vezetői feladatokra fordítania.
A feladatok és az időmérleg összefüggésbe hozhatók a vállalati szervezeti életpálya tipikus szakaszaival. (Lásd erről pl. [Greiner 1998].) Egy induló kisvállalkozásnál valószínűleg nincs se önálló informatikai részleg, se független informatikai vezető: az üzleti és a technikai feladatok ellátása összekeveredik, a kommunikációs személyes és egyszerű. Egy nagyobb méretű cég már funkcionális részlegekre bomlik, megjelenhet az önálló informatikai funkció, és ezzel együtt a "funkcionális vakság" - ez utóbbit elkerülendő, több gondot kell fordítani a részlegek közötti együttműködés szervezésére, az érdekek és a célok egyeztetésére, a folyamatos és információban gazdag kommunikációra.
Ha a vállalat tovább növekszik, diverzifikál, terjeszkedik, akkor irányítási szempontból rendszerint a decentralizálás, az önálló üzletágak, nyereségközpontok megszervezése következik, az informatika pedig szolgáltatássá válik, az informatikai részleg belső megrendelőknek, "vevőknek" dolgozik. A decentralizálás fázisa után tipikus esetben az integráció szakasza következik - sok vállalat ekkor vezet be minden tevékenységet átfogó integrált irányítási rendszereket; az informatika stratégiai szerepe megerősödik, a vállalat kontrolljának, összefogásának, a szinergiák kihasználásának döntő fontosságú eszközévé válik, ami természetesen az informatikai vezetővel szembeni elvárásokban is megmutatkozik.
Utószó helyett: "informatikai higiénia" és versenyképesség
Az informatikai részleg és a vállalat kapcsolata, mint láthattuk, nagyon fontos dolog, de a jó együttműködést számos érdekellentét, kommunikációs, személyi és kulturális probléma nehezítheti. Bár eddig főleg az informatikai vezetőről beszéltünk, ne feledjük, hogy a kölcsönösen gyümölcsöző együttműködéshez mindkét félre szükség van. Tudjuk és tapasztaljuk például, hogy sok informatikai projekt nem hozza meg a kívánt eredményeket, sok helyen pedig változatlanul valamiféle titokzatosság, technikai szakmai köd lengi körül az informatikai részleget, vagy éppen feneketlen pénznyelőnek tekintik azt. A gyengeségeket és a kudarcokat azonban hiba lenne csak az informatikai vezetők és embereik nyakába varrni. Sok vállalatvezető nem vállal felelősséget a technológiai projektekért, az informatikai vezetőt nem vonja be az üzleti döntésekbe, jutalmazását nem köti össze a vállalat üzleti sikerességével, az informatikai befektetések számára nem jelöl ki határozott irányvonalakat és mércéket, az informatikai költségeket nem terheli rá azokra, akik előidézték őket.
A Forrester Research 268 amerikai céget vizsgált meg abból a szempontból, milyen haszonnal költik el informatikára szánt dollárjaikat. Az eredményt a 13.2. ábra tartalmazza. Ebből leolvasható, hogy nem azok a cégek mutatják a legjobb pénzügyi eredményeket, amelyek a legtöbb pénzt költik informatikára. A versenyképesség, a pénzügyi eredményesség és az informatikai beruházások között viszony nem egyértelműen pozitív. Attól önmagában, hogy valaki sokat költ informatikára, gépeit és alkalmazásait mindig a legmodernebbekre cseréli, még nem lesz se versenyképesebb, se nyereségesebb, mint ahogy attól sem lesz nagy művész, hogy megveszi magának a legjobb zongorát.
10 Az amerikai szakirodalomban egy "kisebb vállalat" informatikai részlege általában 10-50 emberből áll, egy közepesé 50-200-ból, egy nagyvállalaté pedig több százból. Egy tipikus kisvállalat éves informatikai költségvetése 1-5 millió dollár, egy közepesé 5-20 millió között mozog, egy nagyvállalaté meghaladhatja az 50 milliót. Látható, hogy hazai nagyvállalataink döntő többsége ebben a viszonylatban jó esetben a közepesek közé tartozik.
Szaktudás és képességek az informatikai vezetők esetében
Annak érdekében, hogy egy informatikai vezető hatékonyan tudja végezni feladatát számos követelménynek kell megfelelnie. A vállalati értékteremtő folyamatokban, pedig csak akkor tud eredményesen részt venni, ha nem csupán egy szakemberről van szó, hanem egy menedzser irányítja az IT feladatokat.
