Idén januártól már változott a táppénz rendszere, úgy tűnik, 2015-től pedig további újdonságok lesznek. A jogszabálytervezet elsősorban szigorításokat tartalmaz, számos esetben korlátozzák ugyanis a táppénz fizetését.
Így például a jövőben nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn. A biztosítási jogviszony megléte természetesen logikus elvárás, a munkaszüneti napok elvesztése ugyanakkor egy alacsonyabb keresetűnek már "fájhat".
Előremutatónak tekinthetjük azt a változást, amely elvárja a betegségben szenvedőtől, hogy a lehetőségekhez mérten megtegye a gyógyuláshoz szükséges lépéseket. A jogszabály szerint ugyanis a táppénz folyósítását meg kell szüntetni vagy arra az időszakra vonatkozóan meg kell vonni, amely alatt a biztosított az együttműködést megtagadja, ha
- a biztosított az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálását ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához nem járult hozzá,
- a biztosított a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nem tartja be, illetve a gyógyulását tudatosan késlelteti.
Az ellenőrző (fő)orvos egyébként – a kezelő orvos jelenlétében – a keresőképtelenség fennállását a biztosított tartózkodási helyén is ellenőrizheti.
A tervezet alapján módosulhat a táppénz alapjául szolgáló jövedelem is. Ugyanakkor a törvénytervezet szerint a táppénz alapjának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a kormány rendeletben állapítja meg.
A táppénz összege a folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a táppénz alapjának 60 százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében 50 százaléka, ugyanakkor a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét.
mfor.hu
