Jövő januártól szigorodnak a nyugdíjba menetel feltételei, emiatt az elmúlt hónapokban megszaporodtak a folyósító feladatai, ugyanis a szabályok szigorodása miatt ugyanaz a foglalkoztatott akár tíz százalékot is bukhat a majdani nyugdíjából, ha annak megállapítását nem az idén, hanem csak januárban kezdeményezi. Egy tavaly elfogadott módosítás szerint ugyanis 2008 januárjától a nyugdíj kiszámításakor a tényleges nettó keresetet veszik figyelembe, szemben a jelenlegi gyakorlattal, amikor a nettó keresetet és az egyéni járulékok együttes összegét, vagyis egy "félbruttó" összeget vesznek alapul. Az intézkedés révén a nyugdíjak helyettesítési rátája, vagyis a nettó kereset és a nettó nyugdíj hányadosa a jelenlegi 83 százalékos szintről 74 százalékra mérséklődik, ám még ez is meghaladja az Európában szokásos 64-65 százalékos helyettesítési rátát, ami hosszú távon nem tartható.
A parlament által most tárgyalt törvénymódosítás szigorítja a korhatár előtti nyugdíjazás feltételeit, miután arról még tavaly novemberben döntött a kormány. Az emberek 94 százaléka ugyanis a rá vonatkozó korhatár előtt megy nyugdíjba, így ma még nem a korhatár emelése az elsődleges cél, hanem annak betartatása. A 1997-ben elfogadott szabályok szerint 2009-től a nőknél az előrehozott küszöb 59, a férfiaknál - a mostani 60 helyett - szintén 59 év lenne, ám a parlament előtt lévő módosítás ez utóbbi csökkentést eltörli. A hatályos szabályozás szerint 2013-tól mindkét nem esetében az előnyugdíj legkorábbi ideje 60 évre emelkedik, már ha érvényben marad még akkor is a 62 éves korhatár. A férfiak előrehozott korhatárának 60 éven tartása a számítások szerint 2009-2012 között összesen 120 milliárd forintos kiadás-megtakarítással jár - számol be a Napi Gazdaság.
