5p

A tisztességes kereskedőknek nem csak egymással, hanem a törvényeket kijátszó konkurensekkel is meg kell küzdeni, így a szakma érdeke is a tisztulás, derült ki az Európai Kereskedelem Nap alkalmából tartott konferencián. Gyurcsány Ferenc szerint sokkal nagyobb hangsúlyt fognak fektetni a hatósági ellenőrzésekre, az üzleti kultúra és környezet javítására. Mfor.hu beszámoló.

Szigorodik az ellenőrzés

A tavaly életbe lépő Kereskedelmi Törvény, valamint az Etikai Kódex szükségessége messzemenően bizonyítja, hogy a szakma tisztességes szereplői egyenlő bánásmódot és tiszta piaci helyzetet szeretnének. Egyes elemzők szerint a magyar GDP akár 30 százalékát is elérheti a fekete- és szürkegazdaság mértéke, amely mintegy 6600 milliárd forintot jelent, míg az ebből adódó járulék- és adókiesés körülbelül 3000-3700 milliárdot tesz ki. Ha az elmaradt pénzek legalább egy részét visszakapná az állam, akkor már komoly adócsökkentéseket lehetne végrehajtani, hangsúlyozta Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke, aki szerint takarékos államra lenne szükség. Ez azonban egyelőre csupán illúzió. De mit is értünk pontosan feketegazdaság alatt? A konferencián kiderült többek között, hogy három alapvető ismérve van az illegális kereskedelemnek, ezek egyike a nyugta- illetőleg bizonylatadás elmaradása, a feketemunka és az ismeretlen eredetű termékek kínálata.

A "legfeketébb" illetve "legszürkébb" területek az építőipar, a mezőgazdaság, a könnyűipar (távol-keleti ruhakínálat), a vendéglátó- és idegenforgalmi szektor, de jelentős pénzek mozognak a csempészetben és a kiskereskedelemben is. Átlagosan számolva az Unióban 10, míg a hazai gazdaságban 15-20 százalékot tesz ki az illegális kereskedelem aránya, bár Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint megindult némi csökkenés. A kormányfő leszögezte ugyanakkor, hogy nem a járulék- és adócsökkenésektől kell várnunk a gazdasági élet megtisztulását. Bár kétségtelenül szükség van ezekre a lépésekre is, ám sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hatósági ellenőrzésekre, az üzleti kultúra és környezet pozitív irányú megváltoztatására. Döntő fontosságú ezenkívül a szankcióktól való félelem és a szakmai kamarák megfelelő hozzáállása. A miniszterelnök kiemelte továbbá a szakmai szolidaritást, valamint a piaci szereplők érdekvédő együttműködését.

Kóka János beszédében rávilágított arra, hogy 2007 és 2013 között évente mintegy 170 milliárd forintnyi támogatást tud adni a kormány a gazdasági élet szereplőinek, amely igen jelentős összegnek számít a korábbi évek szerényebb mértékű támogatásaihoz képest. A gazdasági és közlekedési miniszter különösen a Széchenyi Kártya kormányokon átívelő sikerét hangsúlyozta. A 420 ezer főt meghaladó vállalkozó közül öt év alatt százezren igényelték a kártyát. A kis- és nagykereskedelmi szektorból 24. 125 fő rendelkezik Széchenyi Kártyával, számukra az öt év alatt mintegy 131 milliárd forint került kihelyezésre. 2008-tól a Kártya továbbfejlesztett formában, más feltételekkel fog élni. További jó hír, hogy az Új Magyarország Vállalkozói program hitelkonstrukciója a legkisebb gazdálkodó egységek számára is hozzáférhetővé teszi a pénzhez jutást, mutatott rá Kóka János.

Veres János szerint a közelmúltban tető alá került mintegy húsz jogszabály megalapozta, hogy egyre több cég kerüljön át az illegálisból a legális gazdaságba. A tavalyi adatok mindenestre sokat elárulnak: a 316 ezer társasági adóalanyból 140 ezren fizettek adót - közölte a pénzügyminiszter, aki az idei évben kedvezőbb statisztikára számít.

A konferencián számos javaslat született a kereskedelem megtisztítására. Minden felszólaló egyaránt fontosnak ítélte a kormányfő által is említett hatósági ellenőrzéseket, az üzleti környezet javítását és az átlátható cégnyilvántartást. Többen rávilágítottak a vállalati etika és kultúra hiányosságaira, valamint az állami bürokrácia túlterjeszkedésére, amely utóbbit fokozatosan lejjebb kell építeni. Abban is egyetértés született, hogy növelni kell az adóalapot, a tisztességes bevallók körét és szigorítani kell a jövedéki termékekre vonatkozó rendelkezéseket.

Megoszlanak viszont a vélemények az üzletek szabad nyitva tartása kapcsán. A szakma egyes képviselői szerint a kormány egyenesen előrelendítené a feketekereskedelmet, ha beleszólna, hogy a kereskedő meddig akar nyitva tartani.

Bartus Pál ÁFEOSZ elnök pedig a kettős verseny jelenlétére hívta fel a figyelmet; a gazdasági élet tisztességes szereplőinek nemcsak egymással, hanem az illegális ipar űzőivel is fel kell venniük a kesztyűt.

2007 márciusától számottevően nőtt az ellenőrök száma, jogosítványaik pedig 2008 januárjától tovább bővülnek, így - az érdeksérelemmel arányosan - akár 1 millió forintos bírságot is kiszabhatnak, magánszemélyek terhére is, ha nem adnak nyugtát az eladáskor. Az APEH vizsgálatait elemezve kiderült, hogy a számlaadások elmulasztása terén 31, míg az áru-eredetvizsgálatoknál 49, 2 százalékban tapasztaltak visszaéléseket.

Simon Rita

Menedzsment Fórum 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!