A tavaly életbe lépő Kereskedelmi Törvény, valamint az Etikai Kódex szükségessége messzemenően bizonyítja, hogy a szakma tisztességes szereplői egyenlő bánásmódot és tiszta piaci helyzetet szeretnének. Egyes elemzők szerint a magyar GDP akár 30 százalékát is elérheti a fekete- és szürkegazdaság mértéke, amely mintegy 6600 milliárd forintot jelent, míg az ebből adódó járulék- és adókiesés körülbelül 3000-3700 milliárdot tesz ki. Ha az elmaradt pénzek legalább egy részét visszakapná az állam, akkor már komoly adócsökkentéseket lehetne végrehajtani, hangsúlyozta Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke, aki szerint takarékos államra lenne szükség. Ez azonban egyelőre csupán illúzió. De mit is értünk pontosan feketegazdaság alatt? A konferencián kiderült többek között, hogy három alapvető ismérve van az illegális kereskedelemnek, ezek egyike a nyugta- illetőleg bizonylatadás elmaradása, a feketemunka és az ismeretlen eredetű termékek kínálata.
A "legfeketébb" illetve "legszürkébb" területek az építőipar, a mezőgazdaság, a könnyűipar (távol-keleti ruhakínálat), a vendéglátó- és idegenforgalmi szektor, de jelentős pénzek mozognak a csempészetben és a kiskereskedelemben is. Átlagosan számolva az Unióban 10, míg a hazai gazdaságban 15-20 százalékot tesz ki az illegális kereskedelem aránya, bár Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint megindult némi csökkenés. A kormányfő leszögezte ugyanakkor, hogy nem a járulék- és adócsökkenésektől kell várnunk a gazdasági élet megtisztulását. Bár kétségtelenül szükség van ezekre a lépésekre is, ám sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hatósági ellenőrzésekre, az üzleti kultúra és környezet pozitív irányú megváltoztatására. Döntő fontosságú ezenkívül a szankcióktól való félelem és a szakmai kamarák megfelelő hozzáállása. A miniszterelnök kiemelte továbbá a szakmai szolidaritást, valamint a piaci szereplők érdekvédő együttműködését.
Kóka János beszédében rávilágított arra, hogy 2007 és 2013 között évente mintegy 170 milliárd forintnyi támogatást tud adni a kormány a gazdasági élet szereplőinek, amely igen jelentős összegnek számít a korábbi évek szerényebb mértékű támogatásaihoz képest. A gazdasági és közlekedési miniszter különösen a Széchenyi Kártya kormányokon átívelő sikerét hangsúlyozta. A 420 ezer főt meghaladó vállalkozó közül öt év alatt százezren igényelték a kártyát. A kis- és nagykereskedelmi szektorból 24. 125 fő rendelkezik Széchenyi Kártyával, számukra az öt év alatt mintegy 131 milliárd forint került kihelyezésre. 2008-tól a Kártya továbbfejlesztett formában, más feltételekkel fog élni. További jó hír, hogy az Új Magyarország Vállalkozói program hitelkonstrukciója a legkisebb gazdálkodó egységek számára is hozzáférhetővé teszi a pénzhez jutást, mutatott rá Kóka János.
Veres János szerint a közelmúltban tető alá került mintegy húsz jogszabály megalapozta, hogy egyre több cég kerüljön át az illegálisból a legális gazdaságba. A tavalyi adatok mindenestre sokat elárulnak: a 316 ezer társasági adóalanyból 140 ezren fizettek adót - közölte a pénzügyminiszter, aki az idei évben kedvezőbb statisztikára számít.
A konferencián számos javaslat született a kereskedelem megtisztítására. Minden felszólaló egyaránt fontosnak ítélte a kormányfő által is említett hatósági ellenőrzéseket, az üzleti környezet javítását és az átlátható cégnyilvántartást. Többen rávilágítottak a vállalati etika és kultúra hiányosságaira, valamint az állami bürokrácia túlterjeszkedésére, amely utóbbit fokozatosan lejjebb kell építeni. Abban is egyetértés született, hogy növelni kell az adóalapot, a tisztességes bevallók körét és szigorítani kell a jövedéki termékekre vonatkozó rendelkezéseket.
Megoszlanak viszont a vélemények az üzletek szabad nyitva tartása kapcsán. A szakma egyes képviselői szerint a kormány egyenesen előrelendítené a feketekereskedelmet, ha beleszólna, hogy a kereskedő meddig akar nyitva tartani.
Bartus Pál ÁFEOSZ elnök pedig a kettős verseny jelenlétére hívta fel a figyelmet; a gazdasági élet tisztességes szereplőinek nemcsak egymással, hanem az illegális ipar űzőivel is fel kell venniük a kesztyűt.
2007 márciusától számottevően nőtt az ellenőrök száma, jogosítványaik pedig 2008 januárjától tovább bővülnek, így - az érdeksérelemmel arányosan - akár 1 millió forintos bírságot is kiszabhatnak, magánszemélyek terhére is, ha nem adnak nyugtát az eladáskor. Az APEH vizsgálatait elemezve kiderült, hogy a számlaadások elmulasztása terén 31, míg az áru-eredetvizsgálatoknál 49, 2 százalékban tapasztaltak visszaéléseket.
Simon Rita
