Akár kétezer négyzetmétert is kibérelne több nagy világmárka, ám a magyarországi kiskereskedelmi ingatlanpiacon erre szinte alig van lehetőség. Elaprózottak az objektumok, az 5-8 éve felépült bevásárlóközpontokban - az egy-két mágnesbérlő kielégítésén kívül - egyszerűen nem számoltak ezzel.
[ajanlo=538][igazitas=right/]A Hennes & Mauritz svéd divatlánc (Európában ebben a hálózatban van a legtöbb egység) akár háromezer négyzetméteres áruházat is megtöltene, de a Vörösmarty térre tervezett új objektum késése miatt kénytelen volt beérni egy csöppnyivel a Váci utcában. Más cégek hasonló gondokkal küzdenek, és egyelőre nem nagyon biztató számukra a helyzet.
A kereskedelmi ingatlanpiac egyébként töretlenül fejlődik. Augusztus végén Kecskeméten megnyílt a Malom üzletközpont. A 6500 négyzetméteres telken épült központ helyiségeit már két hónappal a megnyitó előtt bérbe adták. A következő hetekben újabb egységekkel bővül az Auchan két kereskedelmi parkja, és rendületlenül terjeszkedik a brit Tesco is.
A Világgazdaság beszámolása szerint a Premier Outlets Centerben is újabb nemzetközi cégek nyitották meg üzleteiket. A Hengermalom út-Budafoki út sarkán található XI. kerületi Új Buda Center átadását 2006 első negyedévére tervezik. A központ (16 ezer négyzetméter) földszinti részén kiskereskedelmi egységek kapnak helyet, majd több mint 9 ezer négyzetméteren szórakoztató- és irodai egységek kialakítását tervezik.
A hazánkban megtelepedett nemzetközi kereskedelmi láncok a folyamatos növekedés modelljét követik. A fővárosi agglomeráció területén a piac a telítettség jeleit mutatja, ezért a fő fejlesztési irány a nagyobb városok felé módosul. Az új beruházások legfontosabb jellemzője a szakosodás. A beruházók valamilyen speciális termékkínálattal vagy szolgáltatással jelennek meg.
A potenciális fejlesztéseket illetően elmondható: a vevői igényeket figyelembe vevő, jól kalkulált beruházások a közeljövőben is üzleti sikerrel kecsegtetnek. Elsősorban Budapesten és Pest megyében várhatók jelentősebb fejlesztések, az egyéb területeken a fejleszteni és visszafejleszteni szándékozó cégek aránya csaknem megegyezik - írja a Világgazdaság.
