A médiatörvény hatályba lépését követően, több éves várakozás után 1997-ben indulhattak el a hazai kereskedelmi televíziók, és rövid időn belül kialakult Magyarországon a duális televíziós rendszer. Az indulást követően nem volt felhőtlen a nézők öröme, mivel a TV2, az RTL Klub és a TV3 megjelenésével megszűnt a Magyar Televízió 2-es programjának földi sugárzása.
A TV2 1997. október 4-én kezdte meg adását, nagy riválisa, az RTL Klub pedig 1997. október 6-tól szórakoztatja a közönséget, s nem sokkal később csatlakozott a duóhoz a TV3 is.
Utóbbi - illetve a mögötte álló csoport Írisz TV néven futó pályázata - vesztesként került ki a kereskedelmi frekvenciákra kiírt tenderből, így az eredetinél szerényebb tervekkel kezdett a hazai sugárzáshoz, s végül a kábeles háztartásokban kötött ki. Később az Írisz TV az ORTT, az RTL Klub és a TV2 ellen 16,8 milliárd forint értékű bírósági pert indított, mivel versenytársainál jóval nagyobb összeget ajánlott a frekvenciáért, az ORTT döntése alapján mégsem nyert.
Azonban a per vége előtt a TV2 egyik tulajdonosa, az SBS megvásárolta a TV3-at, 16 millió dollárért, mégpedig úgy, hogy szerzeményének felét kilencmillió dollárért átpasszolta az RTL Klubnak. Nem meglepő, hogy a kis konkurens rövid időn belül eltűnt a magyar média süllyesztőjében.
Erősen kezdett a TV2
A TV2 vette a legjobb startot, s ugyan teljesítménye nem volt stabil, műsorai többször is a nézettségi lista éllovasaivá váltak. Talán sokan már nem is emlékeznek rá, hogy a Híradó akkoriban kapta vetélytársul a Tényeket, s utóbbi egy hónap elteltével már alig volt lemaradva nézettségben a közszolgálati műsortól. Emellett megjelent az RTL Híradója, és a TV3 is elindította hasonló tartalmú műsorát Hír3 néven.
A TV2 labilis teljesítménye mellett a TV3 esti sikerfilmjeivel és hírműsorával hódított, az RTL Klub pedig stratégiai gondolkodásáról tett tanúbizonyságot, s első számú célcsoportként határozta meg a 18-49 év közötti korosztályt. A mai nézettségi eredmények azt igazolják, nem hoztak rossz döntést.
Jól targetált az RTL Klub
Két éven belül megszilárdult az RTL Klub előnye az említett korosztályban. Ekkor még a TV2 a teljes lakosság körében learatta a babérokat, ám 2001-ben már ebben a kategóriában is elveszítette vezető pozícióját, s mintegy 2,8 milliárd forintos tőkeinjekcióra szorult.
Időközben megszűnt a TV3, de ekkor újabb adó jelent meg hazánkban, amely lokális csatornaként, Alfa tévé néven kezdte meg a működést. A svéd MTG csoport felvásárlását követően Viasat3-ként szilárdította meg pozícióját a kábelcsatornák között, a két kereskedelmi csatorna status quo-ját azonban nem sikerült megrengetnie, noha erre több próbálkozást is tett (Bár, Topmodell, Jóbarátok, Helyszínelők).
2005-2006-ra a kereskedelmi tévék nézettsége elérte azt a pontot, ahonnan már feljebb lépni szinte lehetetlen, és a pozíciók megtartása - a nyugat-európai tendenciákat tekintve - is egyre nehezebb lesz. A kábelcsatornák az elmúlt tíz esztendőben gombamód szaporodtak, számuk mára meghaladja a hatvanat, és további, elsősorban tematikus tévék indulásával is számolhatunk a következő egy-másfél évben.
Az IKO Media Group tervei a legoptimistábbak: a társaság a sport- (Sport Klub+), a film- (Film+2), azon belül pedig a krimi-rajongóknak (Krimi+) is kedveskedni kíván, emellett a vadászat és a horgászás szerelmeseit sem szeretné a jövőben tévéadó nélkül hagyni (Fishing and Hunting).
Digitális kihívás
Tovább élesíti a helyzetet a földfelszíni digitális sugárzás megjelenése: a pályázat végleges verzióját idén októberben teszik közzé. Annyi biztos, hogy nyolc televíziós és három rádiós frekvenciasávot (multiplexet) kapott Magyarország, amelyből első körben öt tévés és egy rádiós tartományt hirdetnek meg.
A tenderek nyertesei 12 évre szóló, egyszer öt évvel meghosszabbítható üzemeltetési jogosultságot nyerhetnek majd el. A maradék frekvenciákat - három tévést és két rádióst - valószínűleg 2011-ben, a hagyományos tévéműsor-sugárzás lekapcsolása után írják majd ki.
Az egyik döntő szempont az lesz, ki mekkora díjat hajlandó fizetni a frekvenciák használatáért. A pályázó ajánlatot tehet az egyszeri és az árbevétel alapú pályázati díj mértékére is.
A televíziós műsorszóró tenderen az egyszeri díj minimálisan 300 millió forint, az árbevétel alapú pályázati díj pedig az éves árbevétel legalább három százaléka. A rádiós pályázaton az egyszeri díj minimálisan ötvenmillió forint, az árbevétel alapú pályázati díj pedig legalább az éves árbevétel 0,5 százaléka. A feltételek és az árak alapján a két nagy kereskedelmi csatornának egy ideig még nem lesz túl sok félnivalója...
Menedzsment Fórum
