"Sajnos elképzelhető azonban, hogy az későn vagy akár egyáltalán nem érkezik meg. Az elmúlt három hónap folyamán ugyanis több potenciálisan támogatásban részesíthető, illetve a lehetséges forrásokat messiásként váró szervezet is az elbocsátások megkezdésére kényszerült" - számolt be Dara Péter, a DGS Global Research ügyvezető igazgatója, egyben a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) vállalati kapcsolatok igazgatója a számos nagyvállalatnál tapasztaltakról, miközben e pályázati program épp a létszámleépítés megakadályozását szolgálja.
A személyes benyomásait alátámasztja, hogy DGS Global Research által áprilisban készített, a kormányzati munkahelymegőrző programok hatásvizsgálatával foglalkozó kutatásból az derült ki, hogy a kkv-k kétharmada, míg a nagyvállalati kör 59 százaléka egyaránt bértámogatást szeretne kapni a munkahelymegőrzéshez, miközben azonban maguk sem bíznak abban, hogy a támogatási források hozzájárulhatnak a munkahely-megőrzéshez.
Ha már mindenáron képzéssel kombinálva tudnak csak segítséget kapni a friss pályázat szerint, akkor a felmérés mintegy félezer válaszadójának túlnyomó többsége az idegen nyelvi képzést és a speciális szakmai ismeretek továbbfejlesztését valósítaná meg. A konstrukció a képzési projekt időtartamának kétszereséig terjedő munkahely-megőrzési kényszer (elbocsátási tilalom) miatt azonban épp a rövid időtartamú képzések nyújtásában teszi érdekelté a cégeket, amely szinte lehetetlenné teszi a valóban hatékony személyzetfejlesztést.
Óriási ugyanakkor a kiírók felelőssége abban, hogy a teljesen átalakított pályázat híre minél gyorsabban tényszerűen, korrekt módon eljusson a bajban lévőkhöz. Ez annál fontosabb, mivel a kutatásban résztvevők 21 százaléka azt jelezte, hogy a korábbi - az OFA által kiírt - pályázatokról sem hallott, hatodrészük pedig nem jutott elég részletes információt a pályázáshoz. Ez annál is fontosabb kérdés, mivel a pályázatokról egyáltalán tudó cégeknek mindössze 60 százaléka értesült a média híradásai alapján, míg a többiekhez teljesen más csatornákon jut el a hír.
Nagy gond a szorult helyzetben lévő szervezetek felkészületlensége abból a szempontból, hogy ha a pályázaton forráshoz jutnak, vajon hogyan alakítják át az eddig napi 8 órás munkarendet. A kutatás adatai alapján ugyanis a most pályázni tudó kkv-knak mindössze 16 százaléka foglalkozott egyáltalán azzal, hogy hogyan szervezi át folyamatait a folyamatos működés és a képzés hatékony egyensúlya érdekében, miközben a nagyvállalatok azért ennél jóval felkészültebbek, hiszen 41 százalékuknak már kidolgozott elképzelései vannak arra az esetre, ha végre ők is a régóta várt program kedvezményezettjei közé kerülhetnek. Nem lehet ugyanis általános megoldásokat találni a képzések megvalósítására. Ezt pontosan érzik a munkáltatók is, bár döntő többségük pénteken kívánja az 1-3 hónaposra tervezett képzéseket lebonyolítani.
Azonban a most kiírt pályázat készítői sem számoltak azzal, hogy egy ilyen volumenű pályázaton történő indulás, illetve a pályázatnyertesség legalább heti 15-20 órányi plusz munkát okoz a nyerteseknek, mely a pályázati projektmenedzsment díjaként nem számolható el. Ennek okán vagy megint a pályázatíró cégeknek kell kifizetniük az eleve bajban lévő szervezeteknek plusz költségeket, vagy pedig saját erőből kell a lehetetlenre vállalkozniuk.
