- Önnek okozott valamilyen meglepetést a bejelentés? Volt olyan elem az Új Széchenyi Tervnek (ÚSZT), melyet eddig nem ismert?
- Az egész azon az akcióterven alapult, amit már tavaly novemberben közzétettek, azt követte egy társadalmi egyeztetés, ami december 15-én lezárult. Elég sokmindent lehetett már tudni a bejelentés előtt, az viszont még a következő hónapok kérdése lesz, hogy ezek a pályázatok összeállnak-e egy koherens egységgé.
- Az Új Széchenyi Terv kulcspontja, hogy 2013-ig még 2000 milliárd forint szabadon elkölthető uniós forrás áll rendelkezésre. Meg lehet becsülni, hogy a magántőkével együtt ez nagyjából mennyi pénzt mozgat meg összesen?
- Alapvetően az általános támogatási arány 30-50 százalékos, tehát egy céges beruházás esetén egy forintnyi támogatás mondjuk három forintot mozgat meg. Azt viszont ne felejtsük el, hogy a 2000 milliárdos összeg mintegy fele kiemelt projektre megy el, ahol 90-95 százalékos a támogatási arány. Ha azt vesszük alapul, amit Fellegi miniszter úr mondott, hogy még az idei évben nagyságrendileg 1000 milliárd forint kerülhet a gazdaságba, akkor körülbelül kettes szorzóval kell számolni, összesen 2000-2500 milliárd forint mozdulhat meg. Mondhatjuk, hogy ez a magyar GDP közel 10 százaléka, tehát nem elhanyagolható. Ha ez első lépésként megindul, akkor lavinaként mozdíthat meg egyre nagyobb összeget.
- Első ránézésre melyek lehetnek a legnépszerűbb pályázatok?
- A mikrovállalkozások számára most először írnak ki úgynevezett kombi pályázatokat, melyek hitel és támogatás keverékéből tevődnek össze. Vannak ennél egy kicsivel magasabb, tízmilliós nagyságrendű beruházásokat támogató pályázatok. Ez a kettő biztosan favorit lesz, ezres nagyságrendű pályázatok és beruházások lehetnek.
- Összefoglalva mik a legfontosabb különbségek az Új Széchenyi Terv és az eddigi pályázati rendszer között?
- Szerintem a legjelentősebb újítás az előbb is említett kombinált termék, a támogatás és hitel keverékének megjelenése. Elképzelhető, hogy 2014-től csak ilyen pályázatok lesznek az Európai Unióban, a jelenlegi egyfajta mintaprojektnek tekinthető ebből a szempontból. Ezzel a támogatási formával sokkal több vállalkozást el lehet érni, mert a hitelt visszafizetik a cégek, ott csak a kamat jelent támogatást.
- Az előbb újságírókkal beszélgetve kifejtette, hogy Ön szerint elsősorban a közepes vállalatokat kellene megerősíteni, azokat a cégeket, melyek adott esetben akár multik beszállítói is lehetnek. Hány ilyen vállalatra lenne szükség Magyarországon?
- Szerintem a jelenlegi 600-nak legalább a duplájára. Ha a következő öt évben mondjuk 1500 ilyen céget ki lehetne termelni hazánkban, az óriási lenne. Ha ezeknél a cégeknél száz főt veszünk átlagban, akkor az 150 ezer munkahelyet jelent, ez alá olyan mikrovállalkozások kapcsolódhatnának, melyek még egyszer ennyi embert foglalkoztatnak, tehát 300 ezer munkahelyet lehetne létrehozni.
- Ez 300 ezer új munkahelyet jelentene?
- Szerintem igen. Ha abból indulunk ki, hogy ezek a cégek importhelyettesítő terméket gyártsanak, akkor az eddigi külföldi termékeket lehetne kiváltani. Másrészt exportra termelhetnének, harmadrészt pedig nagy multik beszállítói lehetnének. Ezek a piacok most is megvannak, csak olyan cégek kellenek, melyek ezeket ki tudják használni.
- Ebben hogy tud segíteni az állam?
- Úgy, hogy ezt a vállalkozói középréteget helyzetbe hozza. Ha például bejön egy multinacionális cég Magyarországra, akkor tárgyalóképessé tegye ezeket a kis cégeket, esélyt adjon nekik arra, hogy egyáltalán be tudjanak jutni a beszállítói körbe. Akár egy néhány milliárd forintos alapot is létre lehetne hozni erre a célra, hogy segítsen helyzetbe hozni ezeket a cégeket, később ők ezt a támogatást vissza tudják fizetni, így a hálózat eltartaná magát.
- Szintén elhangzott a beszélgetésben, hogy nem elég csak szétszórni ezt a 2000 milliárd forintot a cégek között. Milyen garanciákat kell beépíteni a rendszerbe ahhoz, hogy csökkenteni lehessen a visszaélések arányát?
- A kis cégek nem tudnak garanciát, fedezetet adni, erre figyelni kell. Ott sokkal komolyabb, de költséghatékony ellenőrzéssel lehet kiküszöbölni ezt a dolgot. Ha például egy régióban vagy kistérségben a helyi állami alkalmazottak kimennének a cégekhez, akkor ott például egy fél óra alatt le lehet ellenőrizni, hogy egyáltalán létező cégről van-e szó. A nagyobb, több százmilliós beruházásoknál szükség van bankgaranciára vagy valamilyen fedezetre, mert abban a méretben ha bebukik egy pályázat, akkor az komoly kárt okozhat az államnak.
- A kormány egyik vesszőparipája az egyszerűbb és gyorsabb pályázati rendszer, gyakran hivatkoztak az egyfordulós pályázatokra. Ezt mennyire fogják megérezni a cégek a mindennapi gyakorlatban?
- A vállalkozások számára eddig is többségében egyfordulós pályázatok voltak, a kétfordulós pályázatok az önkormányzatok esetében voltak jellemzők, igaz ott nagyon megnehezítette a pályázást. Két-háromszoros volt az átfutási idő, ezeket tényleg meg kell szüntetni. A vállalkozások azt fogják megérezni, ha a közreműködő szervezet, a MAG Zrt. ténylegesen gyorsabban hozza meg a döntéseket, gyorsabban utalja ki a pénzt.
- A pályázatok többségére március elsejétől lehet jelentkezni. Ön szerint mikorra lehet majd kijelenteni, hogy sikeres vagy sikertelen az Új Széchenyi Terv?
- Április-májusra ki kell derülnie ennek. Addigra látni fogjuk, mennyien akarnak pályázni, ha sok pályázat, sok érdeklődő lesz, megmozdulnak a cégek, akkor azt lehet mondani, hogy sikeres.
Beke Károly
mfor.hu
