A jövőben kiemelkedően magas növekedési ütemet vár a konszern a kelet-európai terjeszkedéstől. A bécsi központ irányítása alá kerül az orosz piac is, ahol a Heineken már tíz sörgyárat vásárolt fel. Oroszország a világ egyik legígéretesebb söripari piacának számít.
A kelet- és közép-európai, beleértve az ausztriai, németországi, oroszországi és szovjet-utódállamokbeli, valamint görögországi piacokért felelős Brau Union mellett a Heineken további négy területi szervezeti egységgel rendelkezik: a nyugat-európai, az észak- és dél-amerikai, az afrikai és közel-keleti, valamint az ázsiai központtal. A térségekben működő sörgyárakat már nem Amszterdamból, hanem a regionális központokból irányítják a térségért felelős elnökök. A Brau Union az újonnan kapott területekkel már a Heineken forgalmának 40 százalékát adja majd, az eddigi 25,6 százalék helyett.
A Heinekein konszern az első félévben szervesen 1,3 százalékkal, összességében pedig 5,8 százalékkal növelte forgalmát. Az EBIT eredmény szervesen 3,6 százalékkal, az adózott eredmény pedig 5,4 százalékkal emelkedett. A deviza árfolyam hatásokat beszámítva az EBIT 4,8 százalékkal, az adózott eredmény pedig 8,2 százalékkal csökkent.
A Brau Union forgalma viszont az első félévben 10,6 százalékkal 1,08 milliárd euróra emelkedett. Az EBIT szervesen 6,1 százalékkal nőtt. Az ingatlan-értékesítésekből származó könyv szerinti eredmény beszámításával a nyereség-növekedés még ennél is magasabb lenne. Abszolút adatokkal a cég nem szolgált.
A Brau Union kelet-európai üzletének átszervezése keretében mintegy ezer fővel csökkentette alkalmazottainak számát az első félévben, így 140 ezer főn állt június végén. Az értékesítési volument visszafogta az előnytelen időjárás: az első félévben 1,4 százalékkal 14,4 millió hektoliterre csökkent a kiszállítás.
Piaci részesedését csak Csehországban (3,1 százalékkal) és Horvátországban (6,7 százalékkal) növelte. A többi piacon megőrizte részesedését, vagy veszített belőle. Míg Lengyelországban stagnált a forgalma, Ausztriában 0,5 százalékkal, Romániában 3,8, Magyarországon 4,4, Szlovákiában 4,6, Bulgáriában 11,3, Macedóniában pedig 9,6 százalékkal csökkent.
(MTI)
