<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

A közlekedési szabálysértések gyakran járnak azzal a következménnyel, hogy a vétkes járművezetőt hosszabb-rövidebb időre megfosztják vezetési jogosultságától. Ez nem azonos a jogosítvány elvételével, ám szinte minden ilyen esetben együtt jár az utánképzési kényszerrel. Több mint tíz évvel e rendszer bevezetése óta még mindig sok tévhit van a jogosítás visszaszerzésének ezen módszere körül.

Amikor 1991-ben megszületett a 139. számú kormányrendelet a járművezetők kötelező utánképzéséről, a rendőrség szakemberei meglehetősen magas részvételt jósoltak az eljövendő tanfolyamokra. A súlyosabb közlekedési szabálysértést elkövetők nagy része részesült a vezetői engedély bevonása, illetve a járművezetéstől való eltiltás büntetésében. E két szankció azért érdemel megkülönböztetést, mert a jelenlegi bírói gyakorlat nem minden esetben vonja be a jogosítványt. Ha például valaki hivatásos autóbuszvezető, de a saját gépkocsiját (így szüret táján ez aktuális gond) hétvégén ittasan vezeti, akkor nem tiltják el minden járműkategóriától, csupán az úgynevezett B kategóriát nem vezetheti, s mellette megtarthatja munkáját. Sőt, ezen vétkesnek még az úgynevezett továbbképzésen sem kell részt vennie.

Az elsősorban pszichológusok vezette tanfolyamokon azoknak kötelező a részvétel, akiket minden járműkategória vezetésétől eltiltottak. Ennél a pontnál érdemes figyelembe venni a Közlekedési Felügyeleti szakemberek intelmét: 1998 előtt az utánképzésre kötelezett két év türelmi idő után beiratkozhatott egy új tanfolyamra, elmehetett vizsgázni, majd ennek sikere esetén egy friss jogosítvány tulajdonosa lehetett. Ám öt esztendeje megváltozott a rendszer, ma már nem évül el az utánképzési kötelezettség, ennek teljesítése nélkül nem lehet visszakapni a jogosítványt, de újat sem lehet szerezni.

Az utánképzési rendszer egyébként hét elemből áll, amelyből kettő kapcsolódik közvetlenül a képzési szervekhez, illetve a Közlekedési Felügyeletekhez. Az egyik a KRESZ-tanfolyamra és vizsgára kötelezettség esete, a másik a vezetési tudást, jártasságot ellenőrző gyakorlati vizsga. Ez utóbbit elsősorban a friss jogosítvánnyal balesetet okozók esetében alkalmazzák. A többi öt elem olyan, a KF-ek által akkreditált szervezetekhez kötődik, amelyek elsősorban viselkedés-lélektannal foglalkoznak. Ennek során a személyes terápiától a csoportfoglalkozásig terjed a skála, s értelemszerűen nem kell vizsgát tenni a tanfolyam elvégzése után.

A Közlekedési Felügyeletek szakemberei az eltelt tíz év tapasztalatai alapján nem tudják igazolni a korábbi rendőrségi aggodalmakat. A statisztikák csak mintegy 30-40 százalékos mértékben fedik a korábban megsaccolt számokat. Ennek okaként elsősorban a foglalkoztatást nem akadályozó bírói gyakorlatban, illetve az ítélkezés előtti mérlegelésben látják.

Forrás: Magyar Közlekedés