A Chio-Wolf kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében azzal érvel a képviselői javaslat ellen, hogy angolszász országokban érthetőek lehetnek a fogyasztási adatok alapján ilyen kezdeményezések, de Magyarországon nem.
A cég az ACNielsen Hungary Piackutató Kft. adataira hivatkozva utal arra, hogy a magyar lakosság energaiabevitelének mintegy 0,25 százaléka származik burgonyacsipszből, ami így nem járulhat hozzá a társadalmi méretű elhízáshoz. Angolszász országokban az emberek 10-15-ször több ilyen rágcsálnivalót fogyasztanak. Magyarországon az egy főre jutó burgonyacsipsz-fogyasztás évente 470 gramm, ami napra vetítve alig 1,3 grammnak felel meg. Az emberek 35 százaléka vallja magát csipszfogyasztónak.
A Chio-Wolf álláspontja szerint a címkézés bevezetése Magyarországon alaptalanul elbizonytalanítaná a fogyasztókat, és végső soron a fogyasztás drasztikus visszaeséséhez vezethetne.
Mindez pedig veszélyeztetné az egyetlen megmaradt magyarországi csipsz-üzem fennmaradását Zircen - olvasható a közleményben. A vállalat 510 embert, a beszállító cégek pedig további mintegy 900 főt foglalkoztatnak.
A vállalat azokkal a táplálkozástudományi szakemberekkel ért egyet, akik az elégtelen fizikai aktivitás mellett inkább a szükségletet meghaladó energiabevitelt tekinti az elhízás fő okának, mintsem egy-egy kitüntetett élelmiszerfajta fogyasztását.
