A szép külső komoly hatással lehet az alkalmazottak jövedelmére is, legalábbis Daniel Hamermesh és Jeff Biddle kutatása szerint, amit Labor Economics Journal című szaklapban adtak közre. A vonzó emberek óránkénti fizetsége körülbelül 5 százalékkal magasabb, mint az átlagosan kinéző munkatársaiké, akik ugyanakkor 9 százalékkal többet keresnek, mint a csúnyának tartott alkalmazottak.
Éves szinten mindez jelentős különbségeket jelent, az átlagos 40 ezer dolláros jövedelemhez képest a szépek 42 ezret vághatnak zsebre, míg az előnytelen külsővel rendelkezők csupán 36400 dollárt kapnak.
A rosszul kinéző alkalmazottak ráadásul az előléptetéseknél is folyamatosan hátrányba kerülnek, és sokkal lassabban tudnak előrelépni a vállalati ranglétrán, mint a szemre való kortársaik.
Ugyan sokan kétségbe vonják, hogy a szépség és a munkahelyi előmenetel között valóban bizonyítható korreláció lenne, ám nehéz mással magyarázni, hogy például Hamermesh és Amy Parker kutatása szerint Texasi Egyetemen miért adtak a diákok következetesen magasabb értékeléseket a jobban mutató professzoroknak mint a kevésbé vonzó tanároknak.
Érdekesség, hogy az Egyesült Államokban, ahol a megkülönböztetésnek számtalan - például a nemi, faji, vagy vallási - tiltott, semmiféle jogi korlátozás nincs a leendő munkavállalók kinézetét illetően. Így ha valaki egy állás azért nem kap meg, mert egy (azonos képességű, de) nála szebb külsővel rendelkező a pályázó lesz a befutó, nem élhet jogorvoslattal.
