Kiéleződhet a verseny az angol nyelvű képzést nyújtó magyar és az unió tagországainak egyetemei között a EU-s országok diákjainak megszerzéséért, írja a Világgazdaság.
A tavalyi tanévben az összesen 13 ezer hazánkban tanuló külföldi diák 35 százaléka vett részt költségtérítéses oktatásban. A tandíjak mértéke egyre inkább közelít egymáshoz a régi és új uniós országokban, ezzel Magyarország fokozatosan veszíthet korábbi versenyelőnyéből. A ciprusiak és a görögök már most érezhetően kezdenek átpártolni az angol és holland egyetemekhez, és ugyanez a tendencia figyelhető meg az ázsiai diákok esetében is. Az ázsiaiak egyik fő célpontja Ausztrália: egy-egy ausztrál egyetemen töltött szemeszter néha hasonló költséggel megoldható, mint egy magyar felsőoktatási intézményben.
[ajanlo=47][igazitas=left/]A Budapesti Műszaki Egyetemnek évi 600 millió forintos bevételt jelentenek a külföldi hallgatók: az angol nyelven folyó bachelor- és masterképzéseket 5700 és 6200 euró közötti áron kínálják, az unió országaiból érkező diákoknak pedig bevezették a 3700 eurós tandíjat. Egy hollandiai egyetemen ugyanakkor már 1800 eurós áron is részesülhet hasonló műszaki képzésben egy EU-s diák.
A Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen főleg az ázsiai, ezen belül is a kínai hallgatók esetében érzékelhető a piaci lehetőségek beszűkülése. Az angol nyelven folyó bachelorképzést 2700 eurós, míg a masterképzést 3300 eurós áron kínálja az egyetem szemeszterenként, írja a Világgazdaság.
Több milliárdot hoznak az uniós diákok a felsőoktatásnak
Kiéleződhet a verseny az angol nyelvű képzést nyújtó magyar és az Unió tagországainak egyetemei között a EU-s országok diákjainak megszerzéséért, írja a Világgazdaság.
