Tavaly összesen 531 nemzetközi konferenciát és 57 kiállítást rendeztek meg Magyarországon, a nemzetközi rendezvények száma mintegy 10 százalékkal nőtt az előző évhez képest a Magyar Kongresszusi Iroda honlapján közzétett közlemény szerint. A legtöbb konferenciát, az összes rendezvény 79,5 százalékát 2008-ban is Budapesten tartották. A nemzetközi konferenciák típusát tekintve a korábbi évekhez hasonlóan, 2008-ban is a legtöbb gazdasági témájú volt. Ezt az orvostudománnyal, majd pedig az egyéb tudományokkal foglalkozó konferenciák követték.
A nemzetközi konferenciák 77,3 százalékát szállodákban tartották. Ez az arány 8,3 százalékponttal magasabb, mint 2007-ben, amikor a rendezvények 69 százalékát rendezték hotelekben. A kongresszusi központok szintén erősítették pozíciójukat 14,5 százalékra. Az egyetemek, tudományos intézetek tavaly a rendezvények 4,3 százalékának szolgáltak helyszínéül.
A területi megoszlást tekintve 2008-ban a vidék helyzete valamivel romlott a fővároséhoz képest. Amíg 2007 a vidéki helyszínek szempontjából előnyös évnek volt mondható, és a decentralizálódás irányába mutatott (akkor a nemzetközi konferenciák 29 százalékát tartották vidéki helyszínen), addig 2008-ban ez az arány 20,5 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy a piac, szerkezetét tekintve, erősen Budapest központú. Jelenleg kevés vidéki város rendelkezik olyan konferenciaturisztikai kapacitásokkal, illetve infrastruktúrával, amelyek megfelelnek hosszabb, nagyobb létszámú rendezvények lebonyolítására - állapítja meg a Magyar Kongresszusi Iroda.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a Magyarországra érkező turisták 4,7 százaléka üzleti céllal, további 6,2 százalékuk pedig munkájával összefüggő ügyben látogatott ide 2008-ban. Egy külföldi konferencialátogató átlagosan kétszer annyit költ utazása alatt, mint a szabadidős turista.
A Magyar Kongresszusi Iroda felhívja a figyelmet arra, hogy a konferenciavendégek szakterületük vezető képviselői, így a hivatásturizmus a helyi tudomány fejlődését, a szakmai kapcsolatok kiépítését is segíti. A résztvevők véleményformáló hatása számottevő, a különböző szakmai csoportok, tudományos és üzleti körök mértékadó tagjai által közvetített üzenet komoly jelentőséggel bír a pozitív országkép építése szempontjából.
A közlemény szerint a konferenciaturizmus alkalmas a főszezon meghosszabbítására, és jelentős adóbevétel-generáló, valamint munkahelyteremtő hatása is van. További előnyei között szerepel, hogy az üzleti utazást követően a vendégek gyakran szabadidős turistaként is visszatérnek az adott helyszínre.
Tavaly a Kongresszusi Iroda 350 partnerének küldte ki statisztikai kérdőívét. A válaszadók közül 99 partner jelentette, hogy szervezett a kritériumoknak megfelelő konferenciát, azaz a válaszolók 48 százaléka mondhatta el magáról, hogy bonyolított ilyen jellegű rendezvényt. Az előző évben ugyanez a válaszadók 56 százalékára volt igaz. Ez is mutatja, hogy a kiemelten jelentős, nagy résztvevő-számú konferenciákat szervezők piaca szűk, viszonylag zártnak mondható - derül ki a közleményből. Tavaly a legtöbb rendezvényt áprilisban és szeptemberben rendezték Magyarországon. Ekkor az összes konferencia több mint egynegyede, 26,7 százaléka zajlott szerte az országban.
