A rekorderek, 10,7 lapos átlaggal a "politikai és gazdasági lapokat olvasók". Jól körülhatárolható, de kis létszámú csoportot alkotnak. Rendszeresen olvasnak országos napi, közéleti, gazdasági, lakberendezési, és általános női lapokat. Nem vevők viszont a férfi és női életmód magazinokra.
Az idetartozók közel fele felsőfokú végzettségű, és döntő többségük városi lakos.
A "megyei, mezőgazdasági lapokat olvasók." is szintén a nyomtatott sajtó intenzív, s kis létszámú fogyasztói. Átlagosan 7,5 különböző lap jut rájuk. Érdeklődésük a megyei napilap mellett főleg mezőgazdasági témájú lapok felé fordul.
Szűk falusi réteget képviselnek, és jó kétharmaduk 30-60 éves.
Nem meglepő, hogy lakhely szerint egy lakosra a legtöbb, 4,3 különböző lap Budapesten és a megyeszékhelyeken jut. A többi város mutatószáma 3,7, míg a községeké 2,9. A nemek közül a nők a 18-49 évesek között kisebb, a teljes lakosság körében viszont fölényben vannak a férfiakkal szemben. Egy magyar nő évente átlag 4,8 különféle lapot olvas, egy férfi csak 3,9-et. Korosztályok szerint átlagosan 4-nél többféle lapot olvasnak a 15-39 évesek, 3,3-4,0 között van a 40-59 évesek átlaga, 2,1 a 60 évesnél idősebbek mutatója.
Magyarországon a napilapok naponta átlagosan a lakosság 50 százalékát érik el Nemzetközi összehasonlításban (tíz ország közül) a nyolcadik helyen vagyunk. A listavezető Norvégia, 97 százalékos mutatóval, majd Dánia és Csehország következik, mindkettő 85 százalék felett. Őket Németország, Ausztria, Hollandia és Belgium követi. Mögöttünk Franciaország következik 48, és Bulgária 32 százalékkal.
Több szabadidő, kevesebb újság
Egy magyar felnőtt naponta átlagosan munkával töltött ideje tavaly 221 perc volt, 21 perccel kevesebb, mint két évvel ezelőtt. Ennek arányában nőtt az átlagos szabadidő, ami elérte a 324 percet. Azonban az átlagosan legtöbb szabadidővel rendelkező réteg olvassa a legkevesebb újságot.
