A magyarországi keresetek vásárlóerejüket tekintve még a legalacsonyabb bérszintű EU-tagállamhoz, Portugáliához sem tudnak közelíteni.
Pedig 2002-ben az egy foglalkoztatottra számított termelékenység az uniós országok átlagához viszonyítva több mint 60 százalék volt - jóval magasabb, mint Lengyel- vagy akár Csehországé. Ugyanakkor még ezekben az országokban is jobbak a keresetek, mint nálunk, miközben az egy főre jutó munkaerőköltség nagyjából megegyezik. A magyarázat, hogy máshol többen termelik meg a közkiadások fedezetét, mint nálunk.
A termelékenység emelkedése a foglalkoztatottságot is növelheti. A jó minőségű, keresett termék előállításának költsége ugyanis csökken, így abból több lesz eladható.
A Népszabadság által megszólaltatott elemzők szerint míg napjainkig az egy lakosra jutó hazai össztermék éves átlagban mindössze 0,8 százalékkal emelkedett, addig a munka hatékonysága 2,9 százalékkal. Ez egyébként jóval magasabb, mint a fejlett országok - 1,7 százalékos - átlaga.
A hatékonyság javításának forrása részben a kapun belüli munkanélküliség felszámolása és a korszerűtlen technológiájú iparágak összeomlása volt.
Szakértők szerint itthon a vállalatok és a dolgozók innovációs készségét és képességét is növelni kellene.
Míg az uniós cél a három százalék, nálunk a hazai össztermékhez viszonyított kutatás-fejlesztési ráfordítás alig haladja meg az egy százalékot és különösen alacsonyak a vállalati K+F ráfordítások. Az EU innovációs eredménytábláján pedig csupán háromban haladjuk meg az európai átlagot, számol be a Népszabadság.
Többet dolgozunk, de kevesebbet keresünk az európai átlagnál
Bár a magyarországi keresetek az utóbbi években növekedtek, vásárlóerőben még mindig elmaradnak az EU-átlagtól. A termelékenységet tekintve viszont a kontinens élmezőnyében vagyunk, derül ki a Népszabadság elemzéséből.
