Piacukat főként a szezonális termékek és az édességek tudták bővíteni. Az édességeknél azonban a fejlődés motorja a kereskedelmi márka.
A legnagyobb kategóriák közül a következők mennyiségi eladásai nőttek 1 és 37 százalék közötti mértékben: sör, ásványvíz, sós rágcsálnivaló, szeletes csokoládé, gyümölcsjoghurt, tejföl, édes keksz, cukorka, táblás csokoládé, praliné és jégkrém.
A mennyiségi növekedés rekordere az energiaital 80 százalékkal, majd következik 30 százaléknál alacsonyabb mutatóval a jeges tea, a sportital és a nedves szósz. Ezen a toplistán található még a száraz szósz, a bébiétel, valamint az égetett szeszesitalok közül a bitter.
A lista összetételét és a magas mutatókat döntően a nyári meleg okozta szezonális kereslet vagy pedig az étkezésben is jelentkező divat határozza meg.
A piaci pozíciók átrendeződését mutatja az élelmiszerek beszerzési helyeinek megoszlása. Fő trend, hogy a vásárlókat a hagyományos, kisebb üzletektől egyre inkább vonzzák a modern üzlettípusok, ahol az élelmiszerre szánt pénzükből egyre többet költenek el.
Jól érzékeltetik a trendeket a tíz legnagyobb forgalmú élelmiszer-kategória változásai. Az értékben mért forgalomból hatnál emelkedett a hipermarket piaci részesedése, míg a szupermarketé kilenc kategóriánál. Mindkét bolttípus részaránya nőtt – értékben - a következőkből: húskészítmény, sör, sajt, ásványvíz és szeletes csokoládé. Diszkontban a top tízből nyolc kategória piaci részesedése emelkedett, míg kettőé csökkent.
Ha a kiskereskedelmi forgalomban a top tíz mennyiségi részesedéseit nézzük, akkor a hipermarket mutatói hatnál jeleznek pluszt, egynél mínuszt és háromnál változatlanságot. A tíz legnagyobb kategória közül a hagyományos üzletek mennyiségben mért piaci részesedése legalább 40 százalékot ér el a következőkből: húskészítmény, sör, szénsavas üdítőital, gyümölcslé és kávé.
