Az Intrum Justitia követeléskezelő cég felmérése szerint az európai gazdaságok egyre rosszabbul teljesítenek. Míg az élmezőnyben szereplő országok száma egyre kevesebb, a lemaradóké egyre növekszik, és ezt erősíti egy fizetési és hitelstatisztika is.
Az Európai Fizetési és Kockázati Index (European Payment Index-EPI) célja, hogy betekintést nyújtson a fizetési hajlandóság, a fizetési fegyelem és ezáltal a fizetési kockázatok alakulásába.
Az EU-ban magas a kockázat
Az Egyesült Királyságban a leírt követelések aránya tovább emelkedett egy már eleve magas szintről, Franciaországban pedig még mindig magas a jövőbeni kockázat lehetősége. Az Egyesült
Királyságban és Lengyelországban nagy és növekvő a fizetési késedelemből eredő veszteség
aránya, míg Spanyolországban és Olaszországban óriási a kinnlévőség időtartama, és a
kiegyenlítés időtartama is hosszú. Bár Franciaország jobb helyzetben van, még mindig
bizonytalan a pozíciója, mert a vállalkozások nagy része tapasztalja, hogy az adósok miatti
kockázatuk nőtt az elmúlt 12 hónapban.
A dél- és kelet-európai államok hosszú fizetési határidőkkel küzdenek, nagyon magas szintű a
fizetési mulasztás aránya és széles körben pesszimizmus tapasztalható annak kapcsán, hogy
képesek lesznek-e valaha kikerülni a jelenlegi válságból. Görögország az az ország, amely az
EPI Európai Fizetési Kockázati Indexén az extrém 195-ös értéket érte el a lehetséges 200-ból,
míg Finnországban a legalacsonyabb a kockázat 125-tel.
A fogyasztók, vállalkozások körében, valamint a közszférában fennálló helyzet, miszerint
képtelenek időben rendezni számláikat, azt eredményezte, hogy 2,8 százalékról 3 százalékra nőtt a leírt behajthatatlan követelések mértéke. Ez mintegy 7 százalékos növekedés, ami 350 milliárd eurót tesz ki a felmérésben résztvevő országokat illetően.
Ha egyenként nézzük az országokat, akkor a helyzet Görögországban (9,9 százalék), Bulgáriában
(7 százalék), Romániában (6,1 százalék) és Szlovéniában (5,7 százalék) a legrosszabb.
A válság hatása továbbra is érezhető tehát az európai vállalatok teljesítményében, mely
egyaránt megmutatkozik a vállatok növekedési képességében, értékesítésében,
fizetőképességében, valamint a jövőbeni befektetési források megtalálásában is.
A felmérés egy pozitív eleme, hogy a fizetési késedelmek méginkább felkeltették a
vállalkozások figyelmét. A követelések kiegyenlítésének időtartama már második éve csökkent.
Ezzel együtt a felmérés rámutat, hogy elégedetlenség mutatkozik a kormányzati oldallal
szemben, mely nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy megvédje a vállalkozásokat a
fizetési késedelemtől.
Összességében a válaszadók 70 százaléka állította, hogy kormánya nem tesz meg minden lehetségest a segítségnyújtás érdekében. A késedelmes fizetésekre vonatkozó EU direktíva éppen folyó bevezetése ellenére a későn kiegyenlített követelések még mindig nagymértékben fenyegetik az európai vállalkozások növekedését és túlélését. Az Intrum Justitia felmérése kimutatja, hogy 9800 válaszadó vállalkozásból 61% tapasztalja, hogy veszített el üzletet a kifizetetlen számlák miatt, 57 százalék szerint a nehéz gazdasági helyzet kihat a fizetőképességére, 48 százalék jelezte, hogy csökkentette beruházásai és fejlesztései mértékét a szűkös pénzügyi helyzet következtében.
Magyaroroszág sem örülhet
“Az Intrum Justitia felméréséből kiderül, hogy Magyarország esetében romló teljesítményről, de
javuló tendenciáról beszélhetünk. Annak ellenére, hogy a fizetési kockázat és a leírási
veszteség tekintetében növekedés figyelhető meg, most úgy tűnik, hogy ez a trend hamarosan
kedvező fordulatot vehet “ - mondta el Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Zrt.
vezérigazgatója.
Hazánk teljesítménye öt ponttal 175 pontra esett az Európai Fizetési Kockázat Index szerint,
leginkább azért, mert a leírt követelések aránya 3,5 százalékról 4 százalékra nőtt; ez évi
ezermilliárd forintos veszteséget okoz nemzetgazdasági szinten. A magas leírások kedvező
mellékhatása azonban, hogy a tisztítás miatt jelentősen csökkent a 90 napon túli nem teljesített
fizetések aránya, ezért várhatóan jövőre javulni fog a nem fizetési kockázat mértéke. A kedvező
előremutató folyamatokat egyelőre nem érzik a magyar vállalatoknál: 32 százalék érez romlást,
és csak 8 százalék javulást a lejárt követelések korösszetételében.
Az átlagos fizetési késedelem 27 napról 25 napra csökkent, amiben főként a hitelezők türelmetlensége, a gazdaság tisztulása és az állam fizetési fegyelmének javulása játszik szerepet. Továbbra is saját pénzügyi nehézségeik miatt nem fizetnek a cégek, az adminisztrációs hibákból fakadó nemfizetés viszont visszaesett. A késedelmes fizetés kiemelkedő szerepet játszik az általános gazdasági problémák - csökkenő árbevétel, nehézkes finanszírozás, romló várakozások,
beruházások halasztása – kialakulásában is.
mfor.hu
