Az utak és a hozzájuk tartozó parkolók is az önkormányzati törzsvagyon részét képezik, ezért azok hasznosítására - például a parkolóhelyek üzemeltetésére - csak úgynevezett koncessziós pályázaton lehet kiválasztani magáncégeket, amelyeknek ráadásul részvénytársasági formában kell működniük. Erre alapozva nyert pert nemrég elsőfokon Kovács Előd ügyvéd, akinek ügyfele nem is a parkolócéggel, hanem annak követelésbehajtójával, az Intrum Justitia Kft.-vel van vitája. Az ügyvéd érvelése szerint viszont, ha a parkolási cég nem jogosult büntetni, mert nem szabályosan jutott a parkolók üzemeltetési jogához, akkor a követelésbehajtónak eladott, parkolási büntetésekből származó tartozások is érvénytelenek.
Csak kevés dolog biztos
A koncesszió problémája már nem először kerül elő a parkolási ügyekben. A Napi Gazdaság a közelmúltban számolt be arról, hogy a Fővárosi Közigazgatási Hivatal már 2001-ben vizsgálta a Centrum Kft-vel kötött szerződéseket, mert azok az akkori álláspont szerint nem feleltek meg a törvényi szabályoknak. Két és fél évvel később azonban a Legfőbb Ügyészség már nem láttak lehetőséget a szerződések megtámadására, mondván, hogy a megállapodások nem minősülnek koncessziós szerződésnek.
Ami biztos tehát, az a törvény szövege, a többi - a probléma megoldatlanságából legalábbis erre lehet következtetni - értelmezés kérdése. A közlekedési törvény például így szól: "Az önkormányzat a törzsvagyonának részét képező közutak és műtárgyaik működtetése céljából önkormányzati intézményt, vagy saját többségi részesedésével e célra gazdálkodó szervezetet alapíthat, vagy a működtetést koncesszióba adhatja." A koncesszióról szóló törvény pedig azt mondja ki, hogy "a koncessziós szerződés megkötésére az önkormányzat pályázatot köteles kiírni".
Kimozdul a holtpontról
A közelmúltban megnyert per kapcsán az Emberibb Parkolásért Mozgalom elnevezésű civil szervezet főtitkára arra számít, hogy az ügy folytatódik. "A mostani, nem jogerős ítéletnek elsősorban az a jelentősége, hogy kilendíti az eseményeket a holtpontról. A perek tovább folytatódhatnak, egészen a Legfelsőbb Bíróságig" - mondta az Mfor.hu-nak Murányi József. Szerinte azért lenne fontos, hogy a kérdés a legmagasabb bírói testület elé kerüljön, mert annak van joga az egymásnak ellentmondó ítéletek és döntések között "rendet tenni" az úgynevezett jogegységi határozattal.
Mások is lépnek
Parkolási ügyben ilyenre már nem egyszer volt példa, bár bonyolítja a helyzetet, hogy a fővárosi parkolóknak csak egy részét kezeli a Centrum Kft., egyes kerületekben más, önkormányzati tulajdonú cégek látják el ezt a feladatot. Az egyik ilyen jogegységi határozat például szó szerint úgy fogalmaz, hogy "az önkormányzat által alapított intézmény, illetve gazdasági társaság az önkormányzati rendeleten alapuló parkolási díj (pótdíj) iránti követelését bírósági úton érvényesítheti". Ha a szó szerint leírtakat nézzük, ez a határozat nem érvényes a Centrumra, mert ez a cég nem önkormányzati alapítású gazdasági társaság.
De nemcsak az önkormányzatok és a Centrum kérdéses szerződéseivel kapcsolatban várhatók újabb jogi lépések. Idén szeptemberben a Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal úgynevezett törvényességi észrevételben fejtette ki, hogy szerinte a Centrum jogszerűtlenül adta el több milliárd forintos követelésállományát adósságbehajtó cégeknek - például az Intrum Justitiának.
Akcióban a közigazgatási hivatal
A hivatal vezetője, Forgács Imre a Népszabadságnak kifejtette: ahhoz, hogy a Centrum eladhassa követeléseit, az eljárási szabályokat önkormányzati rendeletben kellett volna rögzíteni, ám ez nem történt meg. A hivatalvezető megemlítette: ha a Centrum hatvan napon belül nem szünteti meg a problémásnak ítélt ügyintézési-, büntetési gyakorlatát, akár jogi lépések is történhetnek az ügyben.
Az Index viszont úgy tudja, hogy az ultimátum ellenére nem lesz változás a Centrum behajtó cégekkel kötött megállapodásában, mivel a parkoló cég működési területeit összefogó Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulása keddi ülésén úgy találta, minden a legnagyobb rendben van a szerződésekkel, a közigazgatási hivatal csak "tévedésből" hozott elmarasztaló határozatot.
L. Nagy Gábor
