A baromfihús-fogyasztás szerény, de tartós növekedése várható a magyar piacon, az EU-ban és a világ más országaiban is, hangzott el a Magyar Baromfi Termék Tanács (BTT) mai konferenciáján Debrecenben.
236 ezer tonna csirkét vágnak idén
Ezzel párhuzamosan a világ baromfihús-termelése is növekedni fog: a 2006-os 85,1 millió tonnáról 2015-re 105 millió tonnára emelkedhet ez a szám.
Magyarországon 2006-ban 427 ezer tonna baromfit (ebből 215 ezer tonna a csirke) dolgoztak fel - ez a szám 2010-ben 455 ezer tonnára (ebből 236 ezer tonna a csirke) fut majd fel az előrejelzések szerint.
A hazai csirkehústermelés a 90-es évek hullámvölgye után az utóbbi évtizedben ismét évi 215 és 245 ezer tonna között mozog, ám a 80-as évek végének rekordjától, amikor 350 ezer tonnánál is több húscsirkét vásároltak fel a termelőktől, egyelőre messze elmarad. Tavaly egyébként a magyar baromfitermelés 54 százalékát adta a csirke, a többi baromfi - a tyúk, a kakas, a pulyka, a liba és a kacsa - a fennmaradó részen osztozott.
32 kiló baromfit eszünk évente
Ami a fogyasztást illeti, Magyarországon 2009-ben átlagosan 32 kilogramm baromfihúst "termelt be" egy ember - ezen belül főleg csirkehúst, fejenként 18,8 kilót -, ami jelentősen meghaladja az EU 24,1 kilós átlagát.
A jelentős és tartós belföldi fogyasztás hozzájárul ahhoz, hogy a hazai csirkehústermelők háttere összességében biztos, mondta el előadásában Szabó István, a Magyar Broiler Szövetség elnöke. Emellett a jó genetikai tulajdonságokkal rendelkező állományok, a kukoricatermelés nyújtotta takarmánybázis és a szigorú állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági szabályozás is pozitívan befolyásolja az ágazat helyzetét.
Igaz, a szektornak még ezzel együtt is számos feladatot kell megoldania, ha meg kívánja őrizni kedvező belpiaci és exportpozícióit, mondta Bárány László, a BTT elnöke. Kiemelte a finanszírozás problémáját, amit szerinte hitelekkel és pályázatokkal kell megkönnyíteni - azzal a megkötéssel, hogy ennek előfeltétele legyen a terméktanácsi tagság.
A további célok között említette az import szigorúbb ellenőrzését, a baromfiágazat humántőkéjének megerősítését, valamint a mezőgazdasági alapanyagok és termékek áfájának csökkentését is.
A baromfiágazat jelenleg magyar családok ezreinek ad megélhetést: a feldolgozóiparban mintegy 30 ezer fő dolgozik, az alapanyag-termelésben nagyjából ugyanennyi. A ház körüli baromfitartást és a kapcsolódó termelési ágazatokat is beszámítva a százezret is meghaladja azoknak a száma, akiknek jövedelmét vagy annak egy részét ez a szektor biztosítja.
Már nem fogy a sertésállomány
Ami a magyar húsipar többi részét illeti, a vágóhidak tavaly 113 ezer szarvasmarhát és 4,3 millió darab sertést vágtak le - ez élősúlyban 58 ezer tonna marhát és 480 ezer tonna sertést jelent. Érdekesség, hogy a Magyarországon levágott disznók mintegy negyede import eredetű volt.
Míg a hazai szarvasmarha-állomány 2006 óta gyakorlatilag stagnál, addig a sertéseknél csak tavaly állt meg az állomány csökkenése - összesen 3,2 millió állatot tartottak, köztük 226 ezer kocát.
W. B.
mfor.hu
