A Wolfgang Schüssel kancellár vezette kormány hivatalos döntéséről Hubert Gorbach alkancellár tájékoztatta a közvéleményt a kabinet ülése után. Gorbach hozzáfűzte, hogy a döntést a bécsi Gazdaságkutató Intézet (WIFO) tanulmánya alapján hozták meg. Az átmeneti időszak - azaz a 2004-es csatlakozástól számított 2+3+2 év - érvényben maradásának az indoklásaként kiemelte, hogy jelenleg is magas a külföldi munkaerő aránya az alpesi ország munkaerőpiacán, és a következő években is alacsony lesz ennek a piacnak a felvevőképessége. Érvként említette az új tagországok - Ausztriához mért - földrajzi közelségét is.
Az osztrák vezetők nyilatkozatai alapján már hosszabb ideje egyértelművé vált, hogy Ausztria sem nyitja meg a következő 3 évben munkaerőpiacát az új EU-tagok munkavállalói előtt. Martin Bartenstein osztrák gazdasági és munkaügyi miniszter az osztrák munkanélküliségi helyzettel, a külföldi munkaerő viszonylag magas ausztriai arányával, valamint az új EU-tagországok közelségével indokolta álláspontját.
2005-ben az Ausztriában foglalkoztatott 3,5 millió fő 1,4 százaléka - mintegy 50-60 ezer munkavállaló - az EU 10 új tagországából érkezett, ez némi emelkedést jelent, hiszen 2004-ben az arányuk csak 0,8 százalékos volt. Érdekesség, hogy az EU 15 régebbi tagországából érkezett az Ausztriában foglalkoztatottak 1,9 százaléka, míg nem EU-tagországból a 7,5 százalékuk. Ausztria így a legmagasabb a régebbi EU-tagországok viszonylatában a harmadik országokból érkezett külföldi munkaerő aránya.
