3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A legmagasabb beosztású vezetők jövedelmét a magyar és az európai közvélemény egyaránt túl magasnak tartja - áll a GfK Piackutató Intézet és a Wall Street Journal Europe együttműködésében 14 európai országban végzett közvéleménykutatásban.

A 13 ezer felnőtt személyes megkérdezése alapján végzett kutatás eredményei szerint a válaszadók 70 százalékának az a véleménye, hogy a top-menedzserek túl sokat keresnek, egyharmaduk szerint a vezetőket kimondottan túlfizetik - mondta Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója a felmérést bemutató sajtótájékoztatón. A magyar válaszadók 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a top-menedzserek túl sokat, 27 százalékuk pedig úgy, hogy "kicsit sokat" keresnek.

A kutatás szerint a megkérdezettek kétharmada üdvözölné, ha a legfelső vezetők járandóságait törvény szabályozná, az elnökségek és igazgatóságok döntései pedig átláthatóbbak lennének. A nyugat-európaiak 56 százaléka tartaná helyesnek, hogy a kormány szabályozza vagy behatárolja a legfelső vezetők jövedelmét. Közép-európában a megkérdezettek 76, Magyarországon 63 százalék adott ilyen értelmű választ. A nyugat-európaiak 30, a finnek 46 és franciák 47 százaléka úgy vélte, ha a vállalatot csőd fenyegeti, a felső vezetés dönthet elbocsátásokról. A közép-európai válaszadók körében 37 százalék vélekedett így, Magyarországon 21 százalék.

Kozák Ákos elmondta: érdekes képet mutatott a szakszervezetek megítélése. A nyugat-európaiak egyharmada csak akkor lát indokoltnak elbocsátásokat, ha azokkal a vállalati tanács vagy szakszervezet egyetért, ugyanakkor Közép-Európában a válaszadók mindössze egyötöde tartja szükségesnek a vállalati tanácsi, esetleg szakszervezeti hozzájárulást. Magyarországon azonban 38 százalék ez az arány, az egyik legmagasabb a németek 55, osztrákok 51, hollandok 40 és a svédek 39 százaléka után.

A kutatás magyarországi eredményeit elemezve az ügyvezető igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a top-menedzserek jövedelmének megítélésében jelentős eltérések mutatkoztak a válaszadók kora, foglalkozása és lakóhelye szerint. Míg az 1.000 fő alatti településeken élők 85 százaléka kissé vagy nagymértékben is túlfizetettnek tartja a felső vezetőket, addig a fővárosban 60 százalék válaszolt így. A 14-29 éves magyar válaszadók közül csak 43 százalék mondta azt, hogy a vezetők érdemen felüli jövedelmet kapnak, a 30-49 évesek közül 47, míg az 50 évesek és idősebbek közül már 52 százalék.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!